99054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a mellékbeszéd kiküszöbölésére távbeszélő vezetékeknél

Megjelent I 9oO. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI IURÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99054. szám. — vll/j. osztály. Eljárás a mellékbeszéd kiküszöbölésére távbeszélő vezetékeknél. Siemens & Halske A.-G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1926. évi március hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi március hó 17-ike. Szomszédos beszédkörök induktív be­hatása alatt álló vezeték vevőkészülékei­ben jelentkező mellékbeszédet a befolyá­soló vezeték mindkét végén levő adó-5 készülék által gerjesztett feszültségek lé­tesítik. így pl. valamely telefonkábelben két beszédkört tartva szem előtt, az indu­kált vezeték egyik végén a vevőkészülék­ben fellépő indukált áram két részből 0 állónak tételezhető fel, amely részek egyi­két az indukált vezeték ugyanazon végén ható küldőfeszültség, másikát az indu­kált vezeték másik végén az ellenbeszéd­kor keletkező adófeszültség létesíti. Az 5 utóbbi okból keletkező mellékbeszédet a következőkben megkülönböztetés kedvé­ért, ellen-mellékbeszédnek nevezzük, an­nál is inkább, mert a két mellékbeszéd okozta kétféle zavar keletkezési okának. 0 különbözősége miatt egymástól villamos szempontból isi különböző. A találmány többféle módon foganato­sítható kiegyenlítő eljárásra vonatkozik, amellyel a szorosabb értelemben vett 5 mellékbeszéden kívül az ellenmellékbe­széd is kiegyenlíthető. Mint azt pl. K. Küpfmüller „Über das Nebensprechen in mehrfachen Fern­sprechkabeln und seine Verminderung" 10 az Archív für Elektrotechnik Bd. 12. 160. oldal 1923. évfolyamában közelebbről ki­mutatja, az indukált áram arányos az indukáló feszültséggel, valamint egy vezetőértékkel, „az összcs&tolássial", ;5 amelyet az indukált vezetők között meg­levő elektromágneses csatolások nagy­sága és elosztása, valamint a vezetők hul­lámellenállása, és a terjedési sebességre jellemző mennyiségek nagysága határoz­(0 nak meg. Ugyancsak Küpfmüller kimu­tatta, hogy az egyes csatolások által elő­idézett részáramok a felvevőben oly fá­ziskülönbséggel superponálódnak, amely az adóktól a vevőig befutott utak különb­ségének megfelel. így pl. a felvevőben 45 keletkező azon részáram, amely a vezető kezdetétől (x) távolságban fekvő csatolás következtében az indukált vezetőbe lép át e — (Ti+TaJ-X tényezővel különbözik azon részáramtól, 50 amelyet az ugyanakkora, de az x = 0 he­lyen, tehát a vezeték kezdetén fekvő csa­tolás létesít. A fenti kifejezésben yi. x az indukáló vezetőn befutott villamos út, y2 . x pedig az indukált vezetőn befutott 55 villamos út hossza. E viszonyokat az 1. ábra mutatja. (I) és (II) az, egymást befolyásoló vezetők, pl. az (1) hosszúságú négyes vezető tör­zsei, (érpárjai). (G) az adóállomás, (E) a 60 vevőállomás. A két vezetékben a ter jedési sebességre jellemző mennyiségek Yi ( ';s y2 ; Zj és z2 a vezeték végein fekvő vélg­ellenállások. A példaként felvett két csa­tolást symbolikusan, mint két (k) kon- 65 denzátort jeleztük; az áramutakat nyilak jelzik. A 2. ábra hasonló elrendezésben az el­len-mellékbeszéd esetén fennálló viszo­nyokat tünteti fel. 70 Az ellenmellékbeszéd esetén a küldő­feszültség az indukáló vezeték ellentétes végén hat. Az (x) távolságban levő (k) csatoláson átvezetett részáram tehát elő­ször a 75 Yi • (1 x ) azután a Y» •x úton halad át, míg az x = 0 helyen levő csatoláson átvezetett áram 80

Next

/
Thumbnails
Contents