99054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a mellékbeszéd kiküszöbölésére távbeszélő vezetékeknél
Megjelent I 9oO. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI IURÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99054. szám. — vll/j. osztály. Eljárás a mellékbeszéd kiküszöbölésére távbeszélő vezetékeknél. Siemens & Halske A.-G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1926. évi március hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi március hó 17-ike. Szomszédos beszédkörök induktív behatása alatt álló vezeték vevőkészülékeiben jelentkező mellékbeszédet a befolyásoló vezeték mindkét végén levő adó-5 készülék által gerjesztett feszültségek létesítik. így pl. valamely telefonkábelben két beszédkört tartva szem előtt, az indukált vezeték egyik végén a vevőkészülékben fellépő indukált áram két részből 0 állónak tételezhető fel, amely részek egyikét az indukált vezeték ugyanazon végén ható küldőfeszültség, másikát az indukált vezeték másik végén az ellenbeszédkor keletkező adófeszültség létesíti. Az 5 utóbbi okból keletkező mellékbeszédet a következőkben megkülönböztetés kedvéért, ellen-mellékbeszédnek nevezzük, annál is inkább, mert a két mellékbeszéd okozta kétféle zavar keletkezési okának. 0 különbözősége miatt egymástól villamos szempontból isi különböző. A találmány többféle módon foganatosítható kiegyenlítő eljárásra vonatkozik, amellyel a szorosabb értelemben vett 5 mellékbeszéden kívül az ellenmellékbeszéd is kiegyenlíthető. Mint azt pl. K. Küpfmüller „Über das Nebensprechen in mehrfachen Fernsprechkabeln und seine Verminderung" 10 az Archív für Elektrotechnik Bd. 12. 160. oldal 1923. évfolyamában közelebbről kimutatja, az indukált áram arányos az indukáló feszültséggel, valamint egy vezetőértékkel, „az összcs&tolássial", ;5 amelyet az indukált vezetők között meglevő elektromágneses csatolások nagysága és elosztása, valamint a vezetők hullámellenállása, és a terjedési sebességre jellemző mennyiségek nagysága határoz(0 nak meg. Ugyancsak Küpfmüller kimutatta, hogy az egyes csatolások által előidézett részáramok a felvevőben oly fáziskülönbséggel superponálódnak, amely az adóktól a vevőig befutott utak különbségének megfelel. így pl. a felvevőben 45 keletkező azon részáram, amely a vezető kezdetétől (x) távolságban fekvő csatolás következtében az indukált vezetőbe lép át e — (Ti+TaJ-X tényezővel különbözik azon részáramtól, 50 amelyet az ugyanakkora, de az x = 0 helyen, tehát a vezeték kezdetén fekvő csatolás létesít. A fenti kifejezésben yi. x az indukáló vezetőn befutott villamos út, y2 . x pedig az indukált vezetőn befutott 55 villamos út hossza. E viszonyokat az 1. ábra mutatja. (I) és (II) az, egymást befolyásoló vezetők, pl. az (1) hosszúságú négyes vezető törzsei, (érpárjai). (G) az adóállomás, (E) a 60 vevőállomás. A két vezetékben a ter jedési sebességre jellemző mennyiségek Yi ( ';s y2 ; Zj és z2 a vezeték végein fekvő vélgellenállások. A példaként felvett két csatolást symbolikusan, mint két (k) kon- 65 denzátort jeleztük; az áramutakat nyilak jelzik. A 2. ábra hasonló elrendezésben az ellen-mellékbeszéd esetén fennálló viszonyokat tünteti fel. 70 Az ellenmellékbeszéd esetén a küldőfeszültség az indukáló vezeték ellentétes végén hat. Az (x) távolságban levő (k) csatoláson átvezetett részáram tehát először a 75 Yi • (1 x ) azután a Y» •x úton halad át, míg az x = 0 helyen levő csatoláson átvezetett áram 80
