99039. lajstromszámú szabadalom • Háztartási szita

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99039. SZÁM. — XVlII/a. OSZTÁLY. Háztartási szita. Wittmanii János sodronyfonó és szitás Budapest. A bejelentés napja 1928. évi december hó 22-ike. Az ismeretes, hengeres, háztartási szőrsziták általában úgy készülnek, hogy fahengerre helyezett szitaszövet peremét hánccsal fonják be és a szitaszövetet egy 5 második fahengerrel szorítják le. Az ilyen szitáknak az a hátrányuk, hogy a szitaszövet pereme a befonás folytán gyengül és használatnál könnyen kiszakad. Hátránya azonfelül az is, hogy a 0 szitaszövet, rövid használat után besüpped és annak kicserélése igen körülményes. Az ilyen szitáknál továbbá a paszírozásnak fakanalakkal vagy paszírozótárcsákkal való elvégzése igen körülmé.5 nyes és időt rabló műveletet képez. Ismeretesek továbbá paradicsom paszírozására szolgáló olyan készülékek, amelyeknél a szitaszövetet perforált, ívben hajlított, négyszögletes alaprajzú fém!0 lemezek helyettesítik. Ezeknél a paszírozás paszírozógörgők segítségével már könnyebben ós célszerűbben foganatosítható; e szitáknak viszont az a hátrányuk, hogy egyrészt csak olyan termékek paszí-25 rozására alkalmasak, amelyek, mint a paradicsom, igen híg levet adnak, másrészt a lefolyó lé a fémtől kellemetlen mellékízt kap és a lemez, részben, a magokat is átengedi. A fémlemez továbbá meg 50 is rozsdásodhatik. A találmány célja olyan szita előállítása, amelynél mindé hátrányok ki vannak küszöbölve. A találmány szerinti szita favázát ) négyszögletes vályú képezi és a szitaszövet e vályú oldalfalainak fenekére erősített lécek segítségével van kifeszítve és az oldalfalakhoz rögzítve. A szitaszövetnek a léceken túlnyúló peremét a lécekre visszahajlítjuk ós a léceknek megfelelő 40 hornyokkal ellátott kerettel szorítjuk le. A mellékelt rajzon a találmány szerinti szita egy foganatosítási alakja vázlatosan van feltüntetve. A rajzon az 1. ábra a szita távlati képe, a 45 2. ábra a szita részleges hosszmetszete, amelynél a keret a szitára való helyezés előtti helyzetében van ábrázolva; a 3. ábra a szita alulnézete, míg a 4. ábra a szita alulnézetének részlete 50 nagyobb léptékben. A szita favázát a vályuszerűen összeerősített két-két (1) és (2) oldallap képezi, mi mellett az (1) oldallapok (3) fogantyúkkal vagy támasznyúlványokkal van- 55 nak ellátva. A vályú alján foglal helyet a szőrből vagy fémdrótból készített (4) szitaszövet, amely az (1) és (2) oldalfalak fenekére szegezett (6) lécek útján van kifeszítve és az oldalfalakhoz rögzítve. A 60 (4) szitaszövetnek (5) pereme mind a négy oldalon a (6) lécekre vissza van hajlítva. A visszahajlított perem leszorítása céljából az egy részből vagy négy különálló (7) részből álló és a (6) lécek alakja- 65 nak megfelelő (8) hornyokkal ellátott keretet, pl. szegekkel e (6) lécekre felerősítjük. Szőrből való szitaszövet biztosabb rögzítése céljából a (8) hornyokat, a keretnek a favázra való erősítése előtt, ragasztószerrel vonhatjuk be. A paszírozást a találmány tárgyát tevő szitával úgy végezzük, hogy a paszírozandó anyagot a vályúba adagoljuk és azután a szitaszövet felett paszírozóhengert görgetünk végig oda-vissza mindaddig, amíg az átpaszírozást be nem fejeztük. Paszírozógörgő gyanánt fogan-70 75