98920. lajstromszámú szabadalom • Jobbra és balra egyaránt használható ablaknyelvzár
Megjelent -1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98920. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY Jobbra és balra egyaránt használható ablaknyelvzár. Bakó László kereskedő Törökszentmiklós. A bejelentés napja 1929. évi március hó 29-ike. A jelenleg használatos ablaknyelvzárak, melyek „Beeresztő ablaknyelv, tokban" név alatt vannak forgalomban, azon közismert hátránnyal bírnak, hogy jobbra 5 és balra nyíló ablakokra egyaránt nem használhatók fel, miért is e zárakat külön gyártják mint ú. n. jobbra és balra használható zárakat. Ez már a gyártásnál is némi nehézséget okoz és a tömeg-10 gyártás egyöntetűségét némileg zavarja. Sokkal több bajt okoz azonban a szerelésnél, mivel gyakran előfordul, hogy a jobbra és balra nyíló ablakok számát tévesen állapítják meg vagy pedig a zá-15 rak szállítása tévesen történik, vagy pedig előiordul az is, hogy az egyik fajta zár nincs raktáron. Mindhárom esetben a szerelési munkák megakadnak. E hátrányon a találmány azáltal segít, 20 hogy a z ablaknyelvzárat olykép képezi ki, hogy az jobbra és balra nyíló ablakokra egyaránt használható legyen. E célból a zárónyelvet, a zártokhoz képest, részarányosán rendezzük el, azonkívül 25 pedig, az eddigi ablakzáraktól eltérően, a zárónyelvnek nem egynegyedfordulatnyi, hanem félfordulatnyi elforgási lehetőséget biztosítunk, melyből azonban mindenkor csak egynegyedfordulatot 30 használunk ki. A rajzon a találmánynak egyik példaképen! kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető. Az 35 1. ábra a zárnak távlati képe, a 2. és 3. ábrák pedig a zárnak jobb- és baloldali alkalmazási módját tüntetik feJ. Az ablakzárnak tokja, a szokásos módon, két egymásra merőlegesen álló (b, c) lemezrészből áll, mimellett az (e) záró 40 nyelv, az egyik (b) lemezrészhez, forgathatóan van erősítve és a másik (c.) lemezrészen kiképezett (i) résen át záróhelyzetéhe hozható. A találmány szerint az (e) zárónyelvnek (d) forgáscsapja, a 45 (b) tokrészhez képest, olykép van elrendezve, hogy a (d) forgáscsap a (b, e) zártok hosszának pontosan közepére essék. Az (i) hosszrés viszont olykép van kiképezve, hogy az (e) zárónyelv az 1. ábrán 50 kihúzottan feltüntetett záróhelyzetébő), mindkét irányban való elforgatással, felső (e') vagy alsó, pontozottan feltüntetett (e") záróhelyzetébe legyen hozható. Részarányos kiképzése folytán az ablak- 55 zár akár jobbra, akár pedig balra nyíló ablakokra egyaránt felszerelhető, miként azt a 2. és 3. ábrák szemléltetik. Ehhez nem szükséges egyéb, minthogy az ablakzárat a (d) íorgásesap, mint tengely kö- 60 rül, 180°-kal átfordítsuk, amiként ez a 2. és 3. ábrákból világosan kitűnik. Zárómozgás közben a zárónyelv, úgy mint az eddigi ablaknyelvzáraknál, nesvedfordulatot tesz. Az (e) zárónyelv záróhelyzetén 65 túl való elforgásának a zárónyelvvel együtt működő vasalás réskivágásának alsó (f) széle szab határt. A találmány működési és használati módja az eddigiek alapján világos és to- 70 vábbi magyarázatra nem szorul. Szabadalmi igények: 1. Jobbra és balra egyaránt használható ablaknyelvzár, azáltal jellemezve, hogy a zártok, valamint a záróhelyzetben 75
