98918. lajstromszámú szabadalom • Sörfőző eljárás a malátaenzimek egydejű kitermelésével

Meg-jele- t 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI ^KggggSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98918. SZÁM. — IV/a. OSZTÁLY. Sörfőző eljárás a malátaenzimek egyidejű kitermelésével. Jalowetz Eduárd tanár és Dr. Hamburg- Miksa vegyész Wien. A bejelentés napja 1928. évi december hó 12-ike. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi december hó 28-ika. A Wiien-i erjedés-ipari intézetben végzett vizsgálatok egész sora tanúsítja, hogy a normális módon készült sörmaláta bizonyos fehérjékből, főleg oldható tönköly-5 fehérjékből, valamint enzimekből nagyon nagy mennyiséget tartalmaz, amelyek a sörfőzés folyamata alatt a fehérjének és keményítőnek messzemenő lerontását idézik elő, a sörnek pedig ízét, habtartalmát, 10 valamint tartósságát kedvezőtlenül befolyásolják. Ennek a találmánynak célja a sörfőzési maláta feleslegben levő enzimjének .és a benne levő eleve képződött oldható fehérje-15 vegyületeknek — amelyek a sör készítésénél eddig egyrészt veszendőbe mentek, másrészt a sör minőségét rontották — kinyerése, illetőleg eltávolítása és a sörnek csak azután eddigi módon való előállítása. 20 A malátakivonat gyártásában ismeretes folyamat a diasztáze-tartalmú malátakivonatnak oly módon való előállítása* hogy a malátát meleg vízzel cefrézik, ezzel az enzimeket oldatba viszik, az oldatot 25 pedig lefejtik és bepárologtatják. Az enzimek mellett azonban bőven van a lefejtett folyadékban pepton és ásványi foszfát is, amik az eddig szokásos kedvező kivonat(extraktum) hőmérsékleteknél a malátá-30 ban foglalt fehérjékből és szerves foszfátokból az enziimhatás révén képződtek. E hőmérsékletek mellett tetemes mennyiségű erjedési savak is keletkeztek, amelyek az enzimeket hátrányosan befolyásolták 35 és azt idézték elő, hogy a nyert diasztázetartalmú kivonatok nem mutattak különösen erős hatékonyságot. Az ezen kivonat lefejtése után megmaradó cefremaradék ennekfolytán sok savat tartalmaz, peptonosodott fehérjék- 40 ben és szervetlen foszforsav-vegyületekben azonban aránylag szegény. A cefremaradékban visszamaradt keményítő cukrosítására még bizonyos százalék malátát adtak és a malátát mintegy 70° C-ra való 45 hevítéssel maltózévé alakították. Az így nyert kivonat eszerint kevés .peptont és szervetlen foszforsavat, de aránylag sok erjedési savat tartalmaz és túlnyomóan maltozéból áll, meg malto-dextrinból. En- 50 nek a .kivonatnak összetétele tehát lényegesen más, mint a rendes sörléé. Ez okból lehetetlen is e kivonatokból rendes ízű sört előállítani. Ezért is volt lehetetlen a malátakivonat gyártási módszereinek sör- 55 főzdében való alkalmazása, minthogy az enzimek a cefre mértéken túli savasítása révén való szétrombolásának veszélye ott még nagyobb lett volna, mivel a sörfőzdében rendesen elcefrézett nagyobb tömegű 60 maláta feldolgozása nagyobb időt is igényel. , Ez a találmány utat és módot lelt a cefrézés alatt eddig megsemmisült fölös enzimeknek a sörfőzés mellékterméke gya- 65 nánt való kinyerésére és ipari hasznosítbatására; ezenfelül a fölös enzimeknek és fehérjéknek a malátacefréből az új eljárással történő kivonása révén a sörlé készítésénél a fehérje- és kemnyítő-csökken- 70 tés szabályozását is elérjük, ami az eddig ismert eljárásokkal lehetetlen volt, ez pedig a sör minőségét tetemesen megjavítja. Az eljárást úgy hajtjuk végre, hogy a malátát oly hőmérsékletnél, amelyen az 75 oldhatatlan malátafehérjék nem peptonosodhatnak és amelynél az enzimek — különösen a cefrében történő savképződés