98871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagoknak levegő segítségével nagy mélységekbe való szállítására, különösen tömedékelési anyagoknak bányákba, aknákba stb. való bevitelére

— 8 — csér szerűen csatlakozik. A légkamra felső részén a csatlakozó (11) cső a levegőt a szabadba vezeti. Az (5) hozzávezető lég­kamrából is áramlik a függőleges (2) ve-5 zetékbe, a leeső anyaggal szemben nyo­mólevegő, amely, amennyiben nem köz­vetlenül az. (1) adagoló hengerek alatt távozik, a (11) csövön át lép a szabadba. A találmány értelmében az eső anyag-10 gal szemben ható légáramlatot azáltal szabályozzuk, hogy a lógkibocsájtó (11) vezetékbe a (12) elzárószervet iktatjuk, mellyel a levegő kiáramlásának erőssége többé vagy kevésbbé fojtható. Ha a (12) 15 elzárószerv egészen ki van nyitva, akkor az egész ellenáramú levegő itt lép ki és a függőleges (2) csőben uralkodik a leg­erősebb ellenáram. A vízszintes (4) szál­lítóvezeték, amint fentebb már említet-20 tük, a mindenkori tömedékelési hely fek­vése szerint változik. Ennek megfelelően kell a nyomólevegő nyomását is a (6) el­zárószerv segítségével beszabályozni. A függőleges (2) vezeték hossza legtöbb-25 nyire állandó marad. Hogy az anyag esési sebességét a függőleges vezetékben mindig állandó, kisebb értéken tarthas­suk, a levegő ellenáramának is állandó nagyságúnak kell maradnia. Hogy ezt a 30 nyomólevegő változó üzemi nyomása mel­lett is elérhessük, nagyobb légnyomás esetén a (12) szelepnél a levegőt jobban, alacsonyabb légnyomásnál pedig ke­vésbbé fojtjuk. A kiáramló levegő meg-35 felelő fojtása útján tehát, a függőleges ejtőcsőben uralkodó különböző légnyomá­soknál, az ellenáram állandó sebességét és ezzel az esési sebesség állandó csökken­tését érjük el; a további légfelesleg az (1) 40 adagoló hengereknél levő, szintén állandó tömítetlenségeknél távozik. Az ellen­áramú levegő fentebb vázolt szabályozá­sánál különböző nyomásesést állítunk be, míg az az út, amelyen az ezen nyomás-45 esésnek megfelelő jégáram működik és amelynek hossza, a légbevezető (5) kamra, és a légelvezető (10) kamra távolságával egyenlő, állandó marad. Az ellenáram szabályozását még az-50 által tökéletesítjük, hogy az ellenáramú levegő működési útjának hosszát változ­tathatóvá tesszük, A II. ábra olyan ejtővezetéket tüntet fel, melynél több légelvezetési hely van 55 egymásután beiktatva. Ezeket a helyeket egy-egy (13, 14, 15) légkamrává képezzük ki és a fojtható (16, 17, 18) kibocsájtó ve­zetékekkel látjuk el. Magasabb üzemi lég­nyomásnál oly célból, hogy a tömedéke­lési anyag megkívánt függőleges végse- 60 bességét érjük el, azt az utat, amelyen az ellenáramú levegő hát az eső anyagra, a legközelebbi (13, 1G) kibocsátó szerkezet kinyitásával megfelelően megrövidítjük. Kevésbbé erős üzemi nyomásnál az ellen- 65 áramú levegő útját a (14, 17), illetve (15, 18) kibocsátó szerkezet nyitása útján meghosszabbítjuk. A berendezést tehát oly módón használjuk, hogy a legna­gyobb nyomásesést a kisebb úton, a ki- 70 sébb nyomásesést pedig a hosszabb úton működtetjük, amivel az ellenáram hatá­sának állandóságát biztosítjuk. Annak megakadályozására, hogy az ellenáramú levegő anyagrészeket egy- 75 könnyen magával ne ragadhasson és az elzárószervek a kibocsátó vezetékekben el ne duguljanak, mindegyik, a levegő ki­bocsájtására szolgáló légkamrában a lég­kivezető nyílást magasabban rendezzük 80 el, mint azt a helyet, ahol a levegő a szál­lítócsőből kilép. A csőnek légkamrává való kibővítése folytán a felemelkedő le­vegő átáramlási keresztmetszete nagyob­bodik) és a levegő fel emelkedési sebessége 85 ezen a helyen csökken. A levegő sebessé­gének csökkentése és a szabadba való ki­áramlása helyének magasra helyezése ál­tal megakadályozzuk azt, hogy anyagré­szek a kilépő légáramot felfelé kövessék 90 és azzal együtt a (11) vezetékbe jussanak. A berendezés további tökéletesítése ab­ban áll, hogy a függőleges vezeték egy vagy több helyén (19) visszacsapó szele­peket építünk be. E célra a szállítócsövet 95 minden szelepnél a sík (20) tömítő felület­tel látjuk el. A (19) csapószelep a (21) ten­gelyen van ágyazva, mely kívül a (22) egyensúlyozóemelőt hordja, mely a (19) szelep súlyának a (21) tengelyre gyakorolt 100 nyomatékát a kellő mértékben kiegyen­líti. A (19) szelep túlsúlya állandóan nyi­tólag hat. Az állítható vagy helytálló (23) ütközők a (19) szelep nyitómozgását ha­tárolják. A (22) emelőn levő szelep tartó- 105 san zárva is tartható. A lehulló anyag a szelepekre nyitólag hat, a hozzá vezetőcsö­vön át felemelkedő légáraim ellenben zá­ró lag hat. a szelepekre. A külső súly­emelő beállításával az anyag nyitó és a no légáram záró hatása közötti különbséget megfelelően szabályozíhatjuk. Abban az esetben, ha a vízszintes szállítóvezeték el­dugul, a nyomólevegő tovaterjedése ebben az irányban szintén megakad, a függőié- 115 ges irány felé azonban növekszik:. Ezáltal az ellenáramlás is növekszik a szeleppel ellátott hozzávezető csőben. Nagyobb el-)

Next

/
Thumbnails
Contents