98860. lajstromszámú szabadalom • Gázturbina

Megjelent 1929. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 98860. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Gázturbina. Máttyus Sándor oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 4-ike. Az utolsó évek egyik legfontosabb technikai problémájának, a gázturbinának megoldására irányuló kísérletek jelenleg két irányban folynak. Az egyik irány 5 magát a gázégésterméket vezeti a turbinalapátokra hasonlóan a gőzturbinához (Holzwarth turbina), a másik iránynál a gázok expanziós energiájukat víztömegeknek adják át és ez viszi át azt a 0 turbinalapátokra. Ezen utóbbi irány megindítója Humphrey volt, ki a gáz robbanását közlekedőedényszerűleg kiképezett csőben a víz lengésben tartására használta fel, vele vizet szivattyúztatott ü a négyütemű dugattyús gázgépekkel azonos munkaszakaszok mellett. Azóta ezt az elvet sokan felhasználták (Dunlop, Stauber) s jelen megoldás is ezen indul el, azonban az egyes munkaszakaszok elvég-0 zésére nemcsak a víztömegek gravitációs illetve rotációs erőtérben való lengőmozgását használja fel, hanem segítségül veszi a rotációserőtérben képződő vízgyűrű és benne excentrikus tengely körül 5 torgó kerék relatív mozgásait is. A gázturbina ismertetése a következő: Az I. ábrán (a)-val jelzett dob belsejében a dob tengelyvonalától excentrikusan eltolt tengely körül radiális válaszfalak-0 kai kamrákra osztott kerületén nyitott kerék (b) forog. A dobban bizonyos menynyiségű víz van, melyet a kerék forgása állandó körmozgásban tart, miáltal elegendő magas fordulatszám esetén a dob-5 ban ennek palástja és vele koncentrikus szabad hengeres felület közé zárt vízgyűrű képződik. (Szabályos, a palásttal koncentrikus szabad felületről természetesen csak akkor beszélhetnénk, ha a ke-0 rék mozgása nem befolyásolná a vízgyűrű körmozgását és a kerék falai nem akadályoznák a felület szabad kialakulását. Így a niveau felület el van torzítva, a koncentricitásról csak átvitt értelemben beszélhetünk.) Minthogy a (b) kerék 45 és a vízgyűrű két különböző tengely körül forog, a relatív mozgás eredményeképen a víz a kamrákból (A—B) úton kiielé halad, viszont (B—C) szakaszban befelé törekszik, tehát a dob fedőlapján 50 kiképezett (c) szívónyíláson és a kamrák ennek megfelelő (d) nyílásain keresztül a vizmozgás a kamrákba gázkeveréket szív be, melyet (B—C) úton bizonyos mértékig komprimál. A kompresszió végső fokán 55 egy (e) gyújtóberendezés a keveréket meggyújtja, az elégett gázkeverék (C—D) úton a vizet a kamrákból kiszorítja, mely a kerék kerületén felszerelt (f) turbinalapátok közt kilépve, (g) vezetőcsatorná- 60 kon megfelelő szögek alatt a következő kamrák lapátjaira kerül, s mialatt a gázok expanziójától nyert energiáját a lapátoknak leadja, ismét a kamrákba hatol és onnét (D—E) úton a (h) kipüffögő nyí- 65 lásokon át kifújja az égéstermékeket. A komprimált gázkeverék térfogatának megfelelő és a (C—D—E) úton elpárolgott vízmennyiséget (i) csatornán adhatjuk be s ennek beszívására felhasznál- 70 hatjuk a befelé mozgó víztömeg kinetikai energiáját. Így a (D)-be jutott kamra ismét vízzel van megtöltve és (A)-nál ismét kezdődhetik az új szívóperiódus. A dobban lévő vizet állandóan hűteni kell, ez 75 legegyszerűbben a melegvíz hideggel való kicserélése által történik, a rajzon ezt a célt szolgáló ki- és bevezetőcsövek (j)-vel vannak jelölve. Állandó nyomás mellett való elégétés- 80