98828. lajstromszámú szabadalom • Összekötődarab kézilőfegyvernek helytálló állványon való megerősítésére

— 3 — összekötő darab mozgási időtartama meglehetősen tág határok között szabályozható. Az (1) cső elől fel van hasítva és szimmetrikusan elrendezett két (22) bü-5 työkkel van ellátva, amelyek csavar segélyével egymáshoz húzhatók és ezáltal a (19) csésze is rögzíttetik. Mivel az ily módon felszerelt gépfegyver a lövéskor állandóan mozgásban van, a 10 gépfegyvernek a lövész keze által való érintése minden egyes lövésnél azzal a következménnyel járna, hogy a fegyver minden egyes lövés után oldalirányban impulzust kapna és a célirányát állandóan vál-15 toztatná. Ennek megakadályozására szükségesnek látszik az összekötő darabot a (23, 38, 24, 25, 37, 26, 2627, 27, 32, 28, 31, 29) rudazattal ellátni. Ez a készülék lehetővé teszi azonban az összekötődarab második 20 céljának, azaz a lőszer-megtakarításnak csökkentett sebességgel való lövés útján való elérését is. Fontos követelmény, amelyet ezen készülékkel szemben fel kell állítanunk az, hogy a következő lövést nem 25 szabad korábban leadni, mielőtt a gépfegyver az eredeti helyzetébe, amelyből az előző lövés által kilöketett, vissza nem vezettetett. Az elcsattantó ravaszra a nyomás tehát csak ezen kiindulási helyzetben 30 gyakorolható. A szilárd (1) csövei állandóan a (30) fogantyú van összekötve, mely a felső részén tokot hord, amely tok az egész elesattantószerkezetet a (31) elcsattantó ravasztól 35 kezdve egészen a (25) csapig hordja, míg a (24) csap körül elforduló (38) szögemelő, mely a fegyver tulajdonképeni (14) elcsattantó ravaszára hat, a mozgatható (4) részen van elrendezve. 40 A (28) csap a (30) tok falában szilárdan van rögzítve és a (32) emelőt (csatlórudat) hordja, mely a belső hengeres (33) csúszópálya mentén csúszik, mely csúszópálya a (29) csap tengelye körül lengethető a (31) 45 elcsattantó ravasszal egy darabból van kiképezve és a (34) bütyökkel van ellátva. Mihelyt a (31) elcsattantó ravasz hátraszorittatik, a (34) bütyök a (27) csap alá csúszik. a (27) csapot a (27)-el jelölt helyzeté-50 bői a (27a)-val jelölt helyzetébe emeli (6. ábra). Ezt a mozgást a (2627) csatlórúd a (26) csapra viszi át és azt a (26a) helyzetbe tolja el. A (26) csap a (35) húzórúddal és a (36) csavarrúgóval van megtá-55 masztva, úgyhogy rendes körülmények között a (26) csap egyszerűen oly körívpályán mozog, melynek központja a (36) rúgó végénél fekszik és a sugara a (35) húzórúd hosszúságával egyenlő. A (26) csap a (37) csatlórudat eltolja, úgyhogy a 60 (25) csap a (25)-el jelölt helyzetéből a (25a) helyzetébe kerül és ekkor a (38) szögemelőt a (24) csap körül, az óramutató járása irányában elforgatja, miáltal a gépfegyver (14) elcsattantó ravasza hátrafelé szo- 65 ríttatik és a lövés eldördül. A (24) csap mindjárt hátrafelé kezd mozogni a (24a) helyzet felé, a (37) csatlórúd a megfelelően kiképezett (39) csúszófelületbe ütközik, úgyhogy jobbra, ferdén, lefelé és pedig a 70 (25b, 26b) helyzetbe szoríttatik. Ennek az az eredménye, hogy a (40) horgocska a (40a) helyzetben rögzítődik. A (38) szögemelő, ezt követőleg, ebben a helyzetben nem gyakorol többé nyomást a (14) elcsat- 75 tantó ravaszra, annak ellenére, hogy a (31) ravasz hátra van húzva. Egyidejűleg a (36) rúgó megfeszíttetik. A (21) orsó megfelelő szabályozása által elérhető az, hogy a gépfegyver nagyon lassan tér vissza, az 80 eredeti helyzetébe. A visszafelé mozgás utolsó pillanatában a (12) fogantyú a (41) ravaszba ütközik, azt balra elforgatja és a (40) horgocskát a becsappantott (40a) helyzetéből kinyomja. Ezáltal a (36) rúgó sza- 85 baddá válik és a (35) húzórúd segélyével a (26) csapot a (26a) helyzetbe húzza, aminek az lesz a következménye, hogy a (38) szögemelő ismét az óramutató járása irányában fordul el, újabb lövés dördül el 90 és a munkafolyamat ismét kezdődik. Ennek előfeltétele a (42) horgocska felfelé való forgatása és pedig oly módon, hogy az a (41) ravaszban lévő megfelelő (43) fogba belecsappanjon. 95 Ha ezek a horgocskák a feltüntetett helyzetben vannak, úgy a (43) és a (42) horgocskák becsappantatnak, úgyhogy a (41) ravasz teljesen működésen kívül marad és a (40) horgocska egyáltalában nem 100 tud becsappanni, a (36) rúgó nem marad megfeszítve és a gépfegyver a rendes sebességével lő. Nem kell külön megjegyezni azt, hogy feltétlenül szükséges az (1), illetve a (4) 105 cső tengelyét a gépfegyver csőtengelyével pontosan párhuzamosan konstruálni. Természetes, hogy a (17) rúgónak a kiindulási helyzetben bizonyos feszültséget kell adni, amely legalább egyenértékű az alkalma- no zott gépfegyver súlyával és a (36) rúgónak oly feszültséget kell kölcsönözni, amelynek legalább is a felhasznált fegyver elcsattantó ravaszellenállását kell legyőzr nie, mivel különben ezek a rúgók egyrészt 115 nem tudnák a gépfegyvert megfelelő helyzetben tartani, pl. repülőgépek lövésénél, másrészt nem tudnák a fegyver elsütését