98827. lajstromszámú szabadalom • Készülék permanens mágnesek előállítására

— 104 — vezeték, (9) fojtótekercsen át, (37) vezeték, (2) csatlakozási pont. A (12) kétkarú emelőnek csak az első és az utolsó billenésekor keletkeznek kap-5 csolási szikrák a (16, 18), illetve a (13, 15) kontaktusok között, -— közben nem —• mivel úgy a (16), mint a (18) kontaktus közben ugyanazzal az (1) csatlakozási ponttal vannak összekötve és pedig a (16) kon-10 taktus a (39) vezetéken, a (10) forgásponton és a (12) kétkarú emelőn, míg a (18) kontaktus a (39) vezetéken, a (22) kontaktuson, a (19) karon, a (38) vezetéken és a (38a) vezetéken keresztül. Azonos 15 módon a (13, 15) kontaktusok is ugyanarra az (1) csatlakozási pontra vannak kapcsolva és pedig a (15) kontaktus a (39) vezetéken, a (39a) vezetéken, a (23) kontaktuson, a (20) karon, a (40) vezetéken, 20 míg a (13) kontaktus a (39) vezetéken, a (10) forgásponton és.a (12) kétkarú emelőn keresztül. A munkaáramkör lefolyása: A váltóáram (1) csatlakozási pontja, 25 (39) vezeték, (22) kontaktus, (19) kar, (38) vezeték, innen elágazik a párhuzamosan kapcsolt (25, 24) munkatekercsek felé. Az egyik elágazás: (35a) mozgókontaktus, (31) helytálló kontaktus, (46) vezeték, (25) 30 tekercs, (47) vezeték, (29) helytálló kontaktus, (34a) mozgókontaktus, (37) vezeték, (2) csatlakozási pont. A másik elágazás: (35b) mozgókontaktus, (32) helytálló kontaktus, (44) vezeték, (24) tekercs, (45) 35 vezeték, (30) helytálló kontaktus, (34b) süozgókontaktus, (37) vezeték, (2) csatlakozási pont. A delejezési folyamat a következő: A munkaáramkör a fentiek értelmében 40 pozitívirányú elektromotoros erőnél kapcsoltatik be. (n) számú periódus esetén az első - • másodpercben lökésszerűen (É—D) irányú erővonaláramlás indul meg a (24, 25) tekercseken belül, mely erővonalakai 45 a (26) lágy vaslap által rövidre zárt dele jezendő (B) mágnes tömöríti és ezáltal y (B) mágnes delejeztetik. A következő, azaz a második másod-2n percben az áramirány megfordul, ne-50 gatív lesz, a (B) mágnes ellenkező érte lemben delejeztetik. A remanens mágnesség következtében bizonyos időre és elő< feszültségre van szükség, hogy a (B) mágnesnek az első időegység alatt nyert 55 (E—D) irányú delejessége teljesen megsemmisíttessék. Mivel azonban az időegység és a negatívirányú feszültség nagysága adott, tehát ezen negatívirányú feszültség a pozitívirányú feszültség létesítette delejességnek csak egy tört részét 60 képes megsemmisíteni. A megmaradt CR—D) irányú delejesség a harmadik időegység alatt, a pozitív áramiránynak megfelelően, fokozódik. A negyedik időegység alatt a remanens mágnesség kö- 65 vetkeztében, a negatívirányú áramnak még több időre és még nagyobb előfeszültségre lenne szüksége, hogy a meglévő (É—I)) irányú erővonalak megsemmisíttessenek. Végeredményben minden 70 páratlan időegység alatt a delejesség lépcsőzetesen emelkedik, míg a páros időegységek alatt, a remanens mágnesség következtében, az előző páratlan időegység alatti delejességnek csak egy tört 75 része semmisül meg. Kísérletek alapján megállapítást nyert, hogy (42) periódusú váltakozóáramnál a delejezés kb. 2 másodperc alatt éri el a maximumát 80 Ha a (19, 20) kapcsolót kiiktatjuk, a (19) kar előbb hagyja el a (22) kontaktust, mint & (20) kar a (23) kontaktust. Ha a kikapcsolás pillanatában pozitív irányú aram folyt a (7, 8) tekercseken keresztül, 85 úgy a (12) kétkarú emelő a 2. ábrán látható helyzetet foglalja el és a munkaáramkör, annak ellenére, hogy a (19) kar ii (22) kontaktust már elhagyta, nem szakadhat meg azonnal, hanem csak a leg- 90' közelebbi, pillanatnyi negatív áramirány alatt. Ennek i)i3 s^ycirázcitct abban rejlik, hogy a (12) kétkarú emelőnek a 2. ábrán látható helyzetében, az (1) csatlakozási pont és a (24, 25) tekercsek között nem 95, szakad meg az összeköttetés, bár a (19) kar a (22) kontaktust elhagyta, hanem a kapcsolat a (20) karon keresztül tovább is fennáll. Az utolsó delejezőhatást közvetlenül a munkaáramkör megszakítása 100 előtt, tehát a pozitívirányú áram fejtette ki. A teljes megszakításkor a (23) kontaktusnál, a (13, 15) és a (16, 18) kontaktusoknál szikrák keletkeznek. Ezen szikrázási pillanatban a negatívirányú áram 105 . a (12) kétkarú emelőt az 1. ábrán látható alaphelyzetébe átbillenti, amelyben újabb delejezésre készen áll. Ha a kikapcsolás időpontjában, azaz, amikor a (19) kar a (22) kontaktust el- 110 hagyta, negatív az áramirány, úgy a megszakítás következtében a (12) kétkarú emelő az 1. ábrán látható alaphelyzetébe azonnal átbillen. A fentiek értelmében a megszakítási áramiránytól függetlenül a 115