98800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehéz árványolajoknak alacsonyabb forrpontú termékekké való átalakítására, mótortüzelő előállítása céljából, a nyersolajnak a gőzfázisban történő krakkolása útján
_ 4 — i nak bizonyultak, de ámbár ez szolgáltatja a legjobb eredményeket, a találmány nem korlátozódik csupán ezen anyag alkalmazására. Ha a krakkolótér egyáltalán nem 5 tartalmaz kontaktusanyagot, a krakkolási reakció jóval lassabban megy végbe és aránylag nagyobb mennyiségű fixgázok keletkezésével van egybekötve. A krakkolóegység vastag, jó hőszigetelő 10 vei burkolandó, hogy a hőveszteségek lehetőleg elkeriiltessenek. Ugyancsak ajánlatos a jó hőszigetelés a (14, 15) hőcserélőknél, a (13) hevítőkészüléknél, a (19) és (24) szeparátoroknál, valamint az ezek kő 15 zötti vezetékeknél is. A krakkolótérben a belépési hely szomszédságában az olajgőzök hőmérséke rohamosan csökken. Ezen körzettől lefelé a hőmérsék már egyenletesebben csökken azon minimumra, amely 20 lyel a gőzök a krakkolóteret a (29) vezetéken át elhagyják. Az itt feltételezett üzemviszonyok mellett a krakkolótérben a gőzök nyomása csak alig haladja meg a ktillég nyomását, s így pl. 0.28—0.35 atm, 25 lehet. A (17) túlhevítőcsőkígyó kibocsátó -vége és a krakkolótér közötti nyomáscsökkenés tehát aránylag csekély, pl. 0.35—0.42 atm., a túlhevített gőzöknek a krakkolótérbe való beléptekor fellépő expanzió 30 okozta hőmérsékesés tehát korlátozva van. A gőzök hőmérsékének a krakkolótéreii való áthaladás közben fellépő csökkenése túlnyomórészt a krakkolásra jellegzetes endothermikus reakció hőfogyasztása fojy-35 tán lép fel. Ha azonban a krakkolótér tökéletesen van hőszigetelve és a tiilhevítőcsőkígyó kibocsátóvége és a krakkolótér között csak kis nyomásesést tartunk fenn. n krakkolótérbe lépő túlhevített olajgőzök 40 hőtöbblete egymagában, külső fűtés alknl inazása nélkül teljesen elégséges arra, hogy a krakkolóteret a hatékony üzemhő mérséken tartsa. Ez azért igen előnyös, mert ha az olajgőzöket a leírt módon 45 egyenletesen hevítjük túl a krakkolásho*í szükségeltet maghaladó hőmérsékre, magának a krakkolótérnek külső fűtéséből eredő összes zavarok, mint pl. a helyi túl hevítések s az ezzel járó szénleválások és 50 kokszolódások teljesen elkerülhetők- de ezenkívül azon egyenletes hőmérsékviszonyok, melyeknek a gőzök minden részlete a krakkolótérben van kitéve, az eredményeket megbízhatóbbá és egyenletesebbé 55 leszi, különösen, ha a krakkolótérben az említett kontakinHanyagokat alkalmazzuk. Emellett a krakkolótér hőmérsékének szabályozása igen leegyszerűsödik, mert csak a hevítőkészülék fűtési mérvét és a csőkígyókon keresztülszivattyúzott olajmeny- 6'C nyiségét kell szabályozni, Egy kiviteli példánál a (17) túlhevítőcsőkígyó átmérője 5—10 cm., hossza pedig 340 m. lehet; a hevítőberendezést úgy fűtjük, hogy a (17) csőkígyó kibocsátóvége oá körül a hevítőberendezésben kb. 1000°-nyi hőmérsék uralkodjék. Ha feltételezzük, hogy a (.17) túlhevitőcsőkígyóból a (27) csövön keresztül közelítőleg 600°-kal lépnek ki az olajgőzök, és feltételezve, hogy a 7( függélyes hengeres krakkolótér 3 m. magas és 3 m. átmérőjű, a krakkolótér közepén a pyrométer, szabályos üzemviszonyok mellett, rendszerint 530—550° C, vagy valamivel magasabb hőmérséket fog jelezni, 7í míg a gőzök hőmérséke közvetlenül a bontótérnek a (29) vezetéken át való elhagyása előtt 20—30°-kal alacsonyabb. Természetes, hogy ezen hőmérsékadatok, valamint a fenti méretezési adatok csal? 8< példaképen szolgálnak. A fenti méretekkel bíró berendezésnél, ha a krakkolótér porózus adsorbtív kontaktanyagdarabokkal van töltve, a gőzöknek a krakkolótéren való keresztülhaladási ideje átlago- 81 san 5—10 másodperc. Ha a kontaktusanya -got elhagyjuk, úgyhogy a krakkolótér lényegileg üres, a gőzök áthaladási idejét a fentinek kétszeresére vagyr háromszorosára kell megnyújtani. Ezen időadatok is 9f csak példaképeniek. Általában kb. 490° az a minimális hő mérsék, melynél még a krakkolási reakciók elég gyorsan mennek végbe ahhoz, hogy az eljárást gyakorlatilag lehessen 9" foganatosítani; ennek folytán a berende zést úgy kell kiképezni, méretezni és üzernbenlartani, hogy a krakkolótér bői kilépő gőzök hőmérséke ne legyen lényegesen alacsonyabb a fenti minimumnál, i( A (28) krakkolótérben az olajgőzök krakkolási szenvednek s ennek eredményeként egyrészt aránylag nagy mennyiségű alacsony forrpontú termék, másrészt némely bomlási termék újbóli egyesüléséből eredő, i( aránylag kisebb mennyiségű nehezebb folyékony termék keletkezik. Az ilyen folyékony termékeket folytonosan vagy szakaszosan a szelepes (30) kátrányelvezető csövön távolítjuk el. Noha a gőzök krak n kolása vagy átalakítása túlnyomórészt ezen térben megy végbe és ámbár megemlítettük, hogy a krakkolást megelőző túlhevítős alkalmával a túlhevítőcsőkígyóu való gyors áthaladásuk közben a gőzök u még nem szenvednek számottevő krakkolást., hangsúlyozandó, hogy ezen kijelentések csak viszonylagosak, de nem jelentik
