98789. lajstromszámú szabadalom • Koptató és hántológép gabonaneműekhez és hüvelyes vetemébyekhez
Megjelent 1929. évi december hó 2 -án . MAGYAR KIRÍIÜTI ^^^ SZABADALMI RTRMÖ SZABADALMI LEÍRÁS 98789. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Koptató- és hántógép gabonaneműekhez és hüvelyes veteményekhez. Heller József kereskedő Bécs. A bejelentés napja 1928. évi október hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi október hó 22-ike. Ismeretesek már oly koptató- és hántógépek, melyek az anyagot helytálló és forgó tárcsa, között, esetleg rugalmas odaszorítás mellett munkálják meg. E gépek-5 nél azonban a megmunkálás intenzitása az egyes szemek tekintetében igen különböző, nevezetesen azon út hosszától függ, melyet azok a megmunkáló felületiek között véletlenül megtesznek. Ezenkívül a 10 tisztító folyamat számára hatástalan, nagymérvű súrlódás létesül az egyes, azonos keménységű szemek között, mely súrlódás nagy hajtási teljesítményt igényel. Ismeretes már továbbá a tisztítandó 15 anyagnak oly csatornákban való vezetése, melyek a szemek keresztmetszetének megfelelően vannak megválasztva. Már most a találmány szerinti gépnél, melynél a koptatandó, illetve hántolandó anya 20 got szintén ilyen csatornaszerü cellákban vezetjük, a további kiképzés lényege abban van, hogy a cellák egyik határoló falát a koptató alkatrész (tárcsa vagy dob) hatékony felülete alkotja. 25 Ismeretes ugyan már a hántolóanyagnak szemenként, csatornákon át a koptató alkatrész felé való vezetése, eddigelé azonban a köröskörül zárt cellák a koptatófelületre merőlegesen állottak és ezen el-30 rendezés a szemeknek oly vezetését célozta, hogy azok csúcsukkal érjék a koptatófelületet, hogy azután az utóbbi a szemeket csakhamar tovaröpítse. A mellékelt rajzon a találmány szerinti 5 gépnek különböző példaképpeni megoldási alakjai vázlatosan vannak feltüntetve. Az 1. ábra az egyik megoldási alak felülnézete, a 2. ábra keresztmetszete, a 40 3. ábra egy további megoldási példa kf resztmetszete, a 4. és 5. ábrák részletrajzok, a 6. ábra módosított megoldási alakot mutat. 45 Az 1. és 2. ábrák szerinti megoldási példánál vízszintes (1) koptatófelület van alkalmazva. A (2) bevezető tölcsér alsó végén, válaszfalak segélyével cellákra van osztva, melyek a koptató tárcsához 50 közelítőleg sugárirányban állanak és oldalt cellaalakú, ugyancsak közelítőleg sugárirányú (3) csatornákban végződnek, melyeknek teteje és oldalsó határ falai helytállóak, míg az alsó határfalat a kop 55 tatótárcsa felső felülete alkotja. A (3) csatornacellák keresztmetszete akként van megszabva, hogy azokon a hántolandó anyag szemei csak egyenként, egymás mögött képesek áthaladni (4. ábra). 60 A tölcsér és a cellák összelrendezése egységes egészet alkot, mely a koptató tárcsához viszonyítva úgy sugárirányban kifelé állítható, mint a koptatófelületre merőleges tengely körül is lengethető. 65 A sugárirányú beállítás megváltoztatja azon út hosszát, amelyen a szemek a felfekvő felületük gyanánt szereplő tárcsafelület koptató hatásának vannak alávetve, míg a koptatófelületre merőleges 70 tengely körüli elforgatás megváltoztatja a csatornaszerű cella iránya és a tárcsa forgásiránya közötti szöget és ezzel azt a súrlódási komponenst, melynek révén a szemek a cellákban előrehaladnak. 75 Ekként tehát a koptató hatás a kétféle beállítás bármelyike segélyével változtat ható. Végül bizonyos meghatározott kop
