98777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az alkáliföldfémek és a magnézium cianamidjainak előállítására

— 2 — nehézséget okozott, hogy bizonyos fémek, pl. elsősorban a vas, úgy a kéksavat, mint az annak képzésére szolgáló keverékeket megbontják. Az ilyen bomlásokat, melyek 5 kötött nitrogénben való veszteségekhez, illetve szén kiválásához vezetnek, messzemenően megakadályozzuk, ha a vas jelenlétét lehetőség szerint kiküszöböljük, amennyiben a reakció keresztülvitelére 10 szolgáló készülékek tekintetbejövő részeit kerámiai anyagból vagy a bomlást elő nem idéző fémekből, mint cinkből stb. készítjük, vagy a gázokból minden vas-A'egyiiletet (karbonilvegyületeket) kivá-15 lasztunk. Különösen hatásosnak bizonyult azonban az, hogy a reakció kezdetén vagy a reakció egész tartamán a ható gázban meghatározott kénkoncentrációt tartunk fenn, pl. kénhidrogén vagy szénkéneg 20 hozzáadása által. Ugyanily hatást fejt ki szulfidoknak, illetve kéntartalmú vegyületeknek, mint kalciumszulfidnak vagy kalciumszulfátnak a szilárd fázishoz való hozzáadása. Ezen kénvegyületek hozzá-25 adásának hatása valószínűleg a gázok bomlását katalizáló fémek „mérgezésén" alapul. A leírt eljárással kapott fémcianamidok tiszta fehérek, idegen adalékoktól, kiilö-30 nősen széntől mentesek és igen nagy százaléknak. A cianamidok vegyi cserebomlásokhoz, vagy közvetlenül találhatnak alkalmazást. Szabadalmi igenyek: 35 1. A 97046. számú szabadalomban védett, az alkáliföldfémek és a magnézium ceianamidjainak előállítására szolgáló eljárás további kiképzése, azáltal jellemezve, hogy kéksavgáz helyett kéksav képzésére alkalmas keverékeket, 40 pl. ammóniákból és szénoxidból álló keverékeket 400 fok felett, célszerűen 650—850 fok között, közönséges vagy fokozott nyomáson az alkáliföldfemeknek vagy a magnéziumnak oxidjaira 45 vagy hőben oxidokat képező vegyületeire (hidroxidjaira, formiátjaira, karbonátjaira) hagyunk behatni. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy 50 a gázokat vagy a fémoxidokat, illetve vegyületeket víz jelenlétében vagy víz hozzáadása után alkalmazzuk. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, 55 hogy a ható gázhoz kis mennyiségű katalizátormérget adunk, pl. a reakció kezdetén vagy annak egész tartamán kénhidrogén vagy szénkéneg hozzáadása által kis kénkoncentrációt tar- 60 tunk fenn, vagy a szilárd kiindulási anyaghoz ilyen katalizátormérgeket, pl. ugyanazon vagy rokon fémeknek szulfidjait vagy szulfidokká redukálható vegyületeit keverjük. 65 4. Az 1—3. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a ható gázok bomlását elősegítő fémeknek, illetve fémvegyületeknek, pl. vasnak szilárd vagy illó állapotban, 70 lehető tökéletes kizárása mellett és megfelelő anyagból, pl. kerámiai maszszákból vagy cinkből készült készülékekben dolgozunk. Pai;a3 nyomda. Budapest.