98771. lajstromszámú szabadalom • Vetítő- reklám vagy jelzőkészülék

Megjelent 1929. évi december lió Kí-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98*771. SZÁM. — lX/h. OSZTÁLY. Vetítő reklám- vagy jelzőkészülék. Bridgfman Viktor ügynök London. A bejelentés napja 1928. évi április hó 25-ike. Angolországi elsőbbsége 1927. évi augusztus hó 25-ike. A találmány vetítő reklám- vagy jelzőkészülékekre, különösen pedig oly készülékekre vonatkozik, melyeknél a valamely sablonon, transzparens lapon vagy más-5 effélén átmenő napfényt, célszerűen közvetlenül az égboltról származó napfényt fényvisszaverő felület vagy tükör segélyével vetítjük a megfigyelés irányába, ahol is a sablon a tükör és a fényforrás közé 10 van iktatva, úgyhogy a tükörben a sablonnak fényesen megvilágított képe látható. Másodsorban a találmány az ily készülékek ama fajtájára vonatkozik, melynél a nappali fényt, sablonon keresztül. 15 oly fényvisszaverő felület vagy tükör segélyével vetítjük, mely a sablon mögött és ahhoz szög alatt van elrendezve, míg maga a sablon a fényvisszaverő felület ós a megfigyelő közé van iktatva. 20 Ha a szóbanforgó készülékek bármelyik fajtája, az esti órákban, mesterségesen világítandó meg, vagy ha a természetes fény elégtelen, akkor az a nehézség mutatkozik, hogy ha a mesterséges fényfor-25 ráist, a készülék fölött, a legelőnyösebb kihaisználásiria alkalmas helyzetben rendezzük el, akkor az nappal útját állja a természetes fény eigy részének, míg ha a mesterséges fényforrást oly helyzetben ren-30 dezzük el, melyben az a nappali fényt nem fogja fel, akkor a mesterséges fényforrás nem fogja a sablont eléggé hatásosan megvilágítani. A találmány célja már most a készülé-35 kekj bármelyik említett fajtáját akként) tökéletesíteni, hogy azt mesterséges fénynyel, hatásosan világíthassuk meg arra az esetre, ha erre a célra a természetes nappali fény nem elegendő. Evégből a találmány szerint mes4

ersé- 40 ges fényforrást (vagy forrásokat), pl. villamos izzólámpákat helyezünk el a sablon egyik vagy több széle mentén, egyenesvonalban és üvegből vagy inás alkalmas, átlátszó vagy áttetsző anyagból álló lapot, 45 melynek érdesített, recézett, hornyolt vagy barázdált avagy prizmiatikus vagy más hasonló felülete van, a sablonhoz és a mesterséges fényforráshoz képest, oly helyzetben rendezünk el, melyben annak 50 érdesített felülete a mesterséges fényforrástól kapott fényt, fényvisszaverés vagy fénytörés útján, a sablonra juttatni képes. A következőkben „prizinatikus üveg" alatt oly üveg vagy más alkalmas, átlát.-! 55 szó anyag értendő, melynek legalább is egyik felülete érdesített, recézett, hornyolt, barázdált vagy prizmiatifcus vagy hasonló kiképzésű. A priamatikuis üveget a sablon közvet- 60 len közelében vagy azzial érintkező helyzetben, avagy attól bizonyos távolságban rendezhetjük el és valiamely más üveg, pl. aima szokásos színes üveg helyett vagy mellett alkalmazhatjuk, mellyel a sablont 65 lefödik. Ha a prizmás üveget a szokásos színes üveg helyett használjuk, .akkor azt magát festetjük meg, ha pedig más üveg mellett használjuk, aikkor az utóbbinak a mesterséges fényforrással szembenlévő fe- 70 liiletét célszerűen szintén érdes vagy recézett felület gyanánt képezhetjük ki. Ha két üveget használunk és a mesterséges fényforrás a sablonnak csak egyik széle mentén van elrendezve, akkor az üvegeket 75 célszerűen egymáshoz szög alatt rendezzük el, úgyhogy azok a mesterséges fényforrástól távolabb eső széleik felé konver-