98767. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok lepárlására és melegen való kezelésére

— 2 — csővel közlekedik, melyeken, keresztül a gázok a hosszirányban elrendezett (21, 22) csövekbe haladnak. E csövek szükség esetén {Á% 24) pótkatalizáló szervekkel 5 szerelhetők lel, amint ez a 3. ábrán fel van tüntetve. A gázok a (21, 22) csövekből a felfelé irányuló (25, 26) csöveken keresztül a (27) íőelvezetőesőbe jutnak (1. ábra). A (11, 12) teknőben két (28, 29) forgó-10 tengely van elrendezve, melyek (30) keverőszervekkel (agitátorokkal) vannak ellátva. E keverőszervek lapátjai a (28, 29) tengelyek tengelyvonalához viszo nyitva, ferdén vannak elrendezve. A (13) 15 teknőben a kisebb fordulatszámmal forgó (31) tengely van elrendezve és utóbbi (32) keverőszervekkel ellátva. A (17) gőzkamrában nagyszámú apró fémlánc vagy (33) fémlemezke van alkalmas módon fel-20 függesztve. Ezek a (33) láncok vagy tagolt lemezkék olyan hosszúak, hogy alsó végeik a (30) agitátorok vagy keverőszervek pályájában fekszenek, miáltal a láncok vagy lemezkék állandó rezgésben 25 tartatnak. A láncszemek vagy lemezkék igen aprók és szorosan egymás mellett fekszenek, úgyhogy egy vastag, lyukacsos tömeget alkotnak, melynek igen nagy, hálószerűen tagozott felülete van. 30 A láncszemek vagy lemezkék a tulajdonságuknál fogva megakadályozzák, hogy a gőzökkel tisztátlanságok távozzanak el, úgyhogy közvetlenül a gőzök képződésének szintje fölötti térben igen finom párákból 35 álló állandó felhő vagy köd képződik, mely felhőben a gőzök bensőleg keverednek és a katalízis megkezdődik. A gőzök a láncszemek között való haladásuk közben azután igen vékony ágakra szakadnak, me-40 lyek mozgásuk közben a láncszemeken lévő katalizáló anyagokkal érintkeznek. A láncszemek bevonhatók bármily oly anyaggal, mely a gőzök krakkolását előmozdítja, mely gőzök a meleg teknőkben 45 lévő anyag bontása közben keletkeznek. A bevonóanyag megválasztása attól függ, hogy milyen anyagokat kezelünk és mily eredményt kívánunk elérni. Így pl. ha valamely zsiradék lepárlásából származó 50 gőz hydrogénezése kívántatik, akkor a láncokat szinített (redukált) nikkellel vonjuk be (Sabatier szerint). Viszont abban az esetben, ha erősen hydrogénezett anyagokat, mint pl. petroleumot, petro-55 leumból származó olajokat vagy ily anyagok lepárlása révén kapott gázokat kívánunk dehydrogénezni, akkor a láncokat fémoxiddal, mint pl. magnéziumoxiddal vagy vasoxiddal vonjuk be. Más esetekben a láncokat burkoló, katalizáló ható- 60 anyag lehet rézoxid vagy más megfelelő fémoxid kovasavkocsonyával keverve. Lehet továbbá nikkeloxid vagy nitrát, vagy pedig porított üveg, mely valamely megfelelő anyagba, pl. kencébe vagy híg gu- 65 miba van bekeverve és amit azután a láncokra felkenünk. A (23, 24) szerveknek is van katalizáló hatása és midőn a gőzök a meleg (21, 22) csöveken keresztülhaladnak, további katalízisnek vannak alá- 7C vetve. A (30) agitátorok (keverőszervek) a kezelt anyagokat a retorta belső fala felé röpítik. Az anyagok tehát állandóan mozgásban tartatnak és folytonosan megújíttatnak, úgyhogy ezáltal megakad á 7c lyozzuk, hogy a kezelt anyagok vagy ezek residuumai az említett belső felületekhez tapadjanak, a meleg pedig a belső felületekről egyenletesen átszármazik a kezelt anyagokba mindaddig, míg azok a re- 8( torta egész hosszában mozgásban tartatnak, a residuumok pedig az alsó teknőből eltávolíttatnak. A kis térfogatai, de nagy nyomású folyadék szállítására méretezett (35) szi- 8i vattyú (4. ábra) a kezelendő folyadékot a forgó, üreges (28) tengelybe nyomja, melyből az a tengely másik végéhez kapcsolt, görbe (36) csövön keresztül a (29) tengelybe, ebből pedig a görbe (37) csö- 9 vön keresztül a (31) tengelybe nyomatik. A folyadék innen a (38) csövön keresztül a terhelt (39) szelephez jut. A benyomott folyadék a tengelyeket a rajtuk való keresztüláramlás alatt hűti, maga pedig fel- 9 melegszik, úgyhogy a retortába való belépésre kész. A retorta mindkét végén a forgótengelyeknek a helytálló csövekkel való kapcsolási helyein természetesen megfelelő tömszelencékről gondoskodunk. 1 Ha a folyadék a (39) szelepet elhagyja, a (40) szájdarab segélyével porlasztott sugár vagy eső alakjában a (41) lemez felé irányíttatik, mely a (17) kamra felső részében keresztben van elrendezve. Mint- 1 hogy a folyadék kis mennyiségben nagy fűtőfelülettel érintkezve halad, mely fűtőfeliiletet az üreges tengelyek belső fala alkot, ez a folyadékot gyorsan a forrpont fölötti hőmérsékletre hevíti fel, ennél- : fogva a folyadéknak nagy része az említett szájdarabon keresztül a légköri nyomás alatt álló, felső kamrába való belépés alkalmával hirtelen elpárolog és így a gőzök közvetlenül a katalizáló láncokhoz és elvezetőcsövekhez haladnak, míg a visszamaradó folyadékrészecskék a teknőkbe hullanak. A folyadéknak a. (40