98717. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátányok, nyersolajok, olajtermékek és kátránytermékek víztelenítésére és alkatrészeinek egymástól való elkülönítésére

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. IIAGYAR KIRÁLYI JK|HH| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98717. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás kátrányok, nyersolajok, olajtermékek és kátránytermékek víztelenítésére és alkatrészeiknek egymástól való elkülönítésére. Markó Béla vegyész Pestszentlőrinc. A bejelentés napja 1929. évi április hó 25-ike. A kátrányok víztelenítésére, valamint a bennük levő, víznél könnyebb fajsúlyú olajoknak, a víznél nehezebb goudrontól való elkülönítésére eljárást ajánlottam, 5 melynek lényege az, hogy a cca 80° C-ra felmelegített kátrányhoz az ammónia ve­gyületek megbontására 10%-ig terhedhető mennyiségű savat, sót, vagy alkáliákat keverünk, aminek megtörténtével még az 10 adagolt sav, só, vagy alkália cca 15-20-szorosát kitevő vizet is keverünk a kát­rányhoz. Ezen művelet folytán 3 réteg keletkezik, úgymint: felül olaj, középütt vizes oldat, alul goudronszerű szurok. 5 Ujabb kísérleteim során azt tapasztal­tam, hogy a kátrány és kátránytermékek egyes alkatrészeinek egymástól való el­különülése sokkal tökéletesebben és gyor­sabban jön létre, ha az olaj és goudron 10 közötti természetes fajsúly különbséget mesterségesen megnagyobbítjuk. Ez kii lönösen a könnyű olajokban szegény kát­rányoknál és kátránytermékeknél elő­nyös. 15 Jelen találmányom szerint a fajsúly­különbözetek kibővítésién alapuló eljárá­somat a következő 2 mód alkalmazásával javasolom: 3. A kátrány egyik főanyagát képező ÍO olaj megkönnyítése 5%-tól egész, 50%-ig terjedhető mennyiségű, 0.950-nél könnyebb fajsúlyú olajnak a kátrányhoz való keve­rése által. Jól használhatók erre a célra: petróleum, gázolaj, motorolaj, könnyű 15 barnaszénkátrányolaj, stb. Kresoldús ola­jok használat előtt legalább részben kre­soltalanítandók. 2. A kátrány másik főanyagát képező goudron nehezítése 5%-tól egészen 50%-ig terjedhető mennyiségű kemény szurok- 40 nak a kátrányhoz való keverése által. Erre a célra petróleumszurok, bitumen, barnaszénszurok, stb. jól használhatók. Az 1; sz. olaj adagolási módszer előnye, hogy sok hígfolyós, cca 0.900—0.960 faj- 45 súlyú olajat és kevés, cca 28—35° C kö­zötti olvadású goudront kapunk. A 2. sz, szurok adagolási módszert jel­lemzi, hogy 50—70%-kai több goudront kapunk — az adagolt szurkot leszámítva 50 — mint az 1. sz. mód szerint és ez a goud­ron keményebb, cca 30—50° C közötti olvadású, viszont az így nyert olaj meny­nyisége ennyivel kevesebb, paraffindús, vazelinszerű. A szurok ugyanis felveszi 55 a kátrány kresoltartalmát, még pedig mi­nél keményebb a szurok, annál jobban extrahálja a kresolt, miáltal a felül el­különülő olajréteg mennyiségileg keve­sebb. kresóiban szegényebb, sőt kresol- 60 mentes lesz, viszont a kátrány összes ere­deti paraffin tartalma az olajban kon­centrálódik. Kresolnak nevezem az összes fenol so­rozatba tartozó ciklikus vegyületeket és 65 azok hidroxilszármazékait, melyek főként az úgynevezett „barnaszénkátrányokban" találhatók. A kátrányt és termékeit kresoltalanít­hatjuk sav és víz hozzáadása nélkül is, 70 csupán szurok, aszfalt, vagy bitumen hozzákeverésével, melyek a kresolokat ex­trahálják. A kátrányt tehát az 1. sz. módon azon , esetben kezeljük, ha fűtőolaj, fatelítőolaj, 75 stb. termelésére törekszünk. Ez esetben a

Next

/
Thumbnails
Contents