98689. lajstromszámú szabadalom • Benzol-elkülönítő

Megjelent 1929. évi december hó -2-áii. MAGYAR KIRÁLYI.jBBnK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98689. SZÁM. — XXI/a. OSZTÁLY. Benzolelkülönítő. Ifj. Liiinmami Vilmos mérnök Essen-Altenessen. A bejelentés napja 1929. évi január hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi január hó 21-ike. Az ismert benzol elkülönítöknek, me­lyeknél túlságos magias beinzolállásinál a lefolyónyíláist úszó elzárja, az a hátrá­nyuk van, hoigy bizonyos1 benzolmiennyi-5 siég összegyűlése uitán, hirtelen bekövet­kező, nagymértékű szeinnyvízibeöimlésíkor, utóbbi bieinzolt is ragad magával a lefolyó vezetékbe. Ismeretesek olyaai elkülönítők is, melyeknél a lefolyó cső torkolata a le-10 ülepítő tér alsó részében van elrendezve, Ezeknél a készülékeknél az elzárást moz­gathatóan elrendezett befolyatóedény lé­tesíti, melybe a benzol, túlságos nagymér­tékű összegyűlése után, beáramlik. Einnek 15 a készüléknek viszont SLZi <1 hátránya, van, hogy az elzáró szerkezeit, nagy mértékű szieimnyvízbeömláskoir is, működésbe jörn és a mozgó edéinyt ki kell üríteni, hogy a készülék újból működésre kész állapotba 20 jöjjön. A jelen találmány szerint mindkét hátrányt elkerüljük azáltal, hogy a le­folyó nyílást lent, aránylag mélyen ren­dezzük el a szennyvíztérben, annak elzáró 25 testét azonban olyan, zárt úszó segélyével működtetjük, mely a tartály felső részé­bem, tehát a felső szennyvíz- és beinzol­réfegben foglal helyet. Lehet az úszót, az elzáró testtel, rúd segélyével összekötni. 30 Lehet azonban az egész uszítót oly hosz­szúra is kiképezni, hogy az elzáró testeit közvetlenül azon lehessen elrendezni. Ek­kor azután az egész testeit, alakja és súlya tekintetében, úgy kell megválasztani, hogy 35 úgy működjék, mint valamely, a benzol­réteigben léivő úszó. Anniak megakadályozására, hogy igen nagymértékű, hirtelen saennyvízátáriam­lás alkalmával, az úszó a szelep fészekre lerántassék, a pl. (S)-alakú lefolyócső ke- 40 resztmetszetéit. a cső legfelsőbb pontján, vagy ennek közeiéiben, alul meg lehet szű­kíteni. A lefolyócső ezen kiképzése foly­tán a lefolyás, az ilyen elkülönítőből, még igein nagymértékű szemnyvízbeöxnlés ese- 45 tén is, eleinte oly lassan megy végbe, hogy az úszó és a bemziolréteg, a lefolyó víz ha­tásköréitől elég távolra emelkedhetnek fel. Ha a ciső keiresiztmeitszjeitének nagyobb­mórtékű megt©léseikor lép fel a niagymér- 50 tékű lefolyás, akikor ez többé nem képes az úszót a szelepfészieikrie magával lerán­tiani. A mellékelt rajzion a találmány kélt fo­ganatosítása példája vain bemutatva. 55 Az 1—3. ábrákon feltüntetett kivitelnél, az (a) elkülönítő tartályban, mely (b) be­folyató és (c) kifolyató csővel van ellátva, utóbbinak felfelé nyúló, belső vége felett, zárt (d) úszótest van el- 60 rendezve, mely alsó végén, elzáró test gyanánt van kiképezve. A (c) kifolyató cső ezen felfelé nyúló, belső vége az (a) tartály alsó részében foglal helyet, mely csupán (e) szennyvízzel van meg- 65 töltve. Ezzel szembein a (d) úszó amaz (f) folyadék felső részében foglal helyet, mely több vagy bevetsieibib benzolt tartal­maz. A (c) kifolyató cső, legfelsőbb (h) pontjában, illetve ezzel szemközt fekvő 70 résziében, (i) szűküléssel bír. (2. és 3. ábrák.) A rajzolt foganatosítása példánál tehát a lefolyás mérsékielit határok közit marad, amíg a vízállá® a (k) vonalat el nem éri. Ha moisit az erős áramlás kezdetiét veszi, 75 a (d) elziáróitesit oly magasan áll a (c) kii­folyató cső torkolata felett, hogy utóbbi azt többé magához nem szívhatja.

Next

/
Thumbnails
Contents