98688. lajstromszámú szabadalom • Sínjármű két egytengelyű forgózsámollyal

— 2 -metriai viszonyaiból közvetlenül világos, hogy a (7—10) egyenesek merőlegesek a (8—9) egyenesekre és nem egyebek, mint a (11) kör sugarai. Minthogy pedig a 5 3. ábra (7—10) egyenesei nem egyebek, mint a kocsitengelyek mértani közép­vonalai, a tengelyek sugáriránjai beállása igazolva van. Mivel a, 3. ábrán csak a mé­retek bizonyos arányai vannak feltéte­lű lezve és nem a felrajzolt hosszak abszolút nagysága, nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti sínjármű bármilyen sugarú ka­nyarodóban olykép fog futni, hogy ten­gelyei sugárirányúan állanak és ezáltal 15 a kanyarodóban való járás ismeretes hát­rányai (megnövekedett vonóerő, erős ko­pások stb.) teljes mértékben ki vannak küszöbölve. A 3. ábra (9—10) egyenese, mely a (11) kör sugara, a (7—7) egyenesra 20 vagyis a kocsi hossztengelyére merőleges, tehát a találmány értelmében három ten­gelyű járművet is készíthetünk olykép, hogy a (9) pontban egy az alvázhoz képest mereven beépített, vagyis csak a szokásos 25 rúgójátékot végző tengelyt helyezünk el. Ilyenformán három tengelyű sínjármft­höz jutunk, melynek valamennyi tenge­lye állandóaai a lehető legkedvezőbb hely­zetet foglalja el. Szabadalmi igények: 30 1. A 97069. 1. számú szabadalom szerinti sínjármű két egytengelyű forgózsá­mollyal, azzal jellemezve, hogy a jár­mű vonórúd ja a kocsitengely fölött van az alvázhoz kapcsolva és egy a 35 forgózsámolyon levő, függőleges (6) csap körül elfordítható (5) hüvelyen van átvezetve, mimellett ezen (5) hüvely (6) csapja egyenes állásban a vonórúd hoSiSzközepén fekszik, a forgó- 40 zsámoly (3) bekötési pontjának a sín­járinű hosszközepétől mért távolsága pedig a vonórúd félhosszával és a (3) pontnak a. kocsitengelytől mért távol­ságával egyenlő. 45 2. Az 1. igénypont szerinti sínjármű ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a jármű hosszközepén egy az alvázhoz képest el nem fordítható harmadik tengely van elrendezve. 50 1 rajzlap melléklettel. I'allíis nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents