98683. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nyersdohánykötegek felbontásra

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98683. SZÁM. — X/e. OSZTÁLY. Eljárás és készülék nyersdohánykötegek felbontására. United Cig-arette Machine Co. A.-G. Drezda. Fótszabadalom a 97028. sz. törzsszabadalomhoz, melynek bejelentési napja 1928. évi augusztus hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi október hó 20-ika. A törzsszabadalom eljárás és készülékre vonatkozik nyersdohány-kötegek felbontá­sára, melynél a dohányköteget légáram­nak vetjük alá, mely a köteget, a változó 5 súlyponti helyzet következtében ide-oda forgatja, úgyhogy az egyes levelek a kö­tegről leválnak és a légáram által tova­szállíttatnak. A jelen találmány a törzsszabadalom-10 mai védett eljárásnak oly további kikép­zésére vonatkozik, melynél egyidejűlegtöbb lazító aknával dolgozunk és a fellazított dohányt, több aknából, közös vezetékbe te­reljük. Ez az eljárás főleg ott talál alkal-15 mazást, ahol a kötegek felbontásával egy­idejűleg több dohányfajtát egyenletesen ke­verni is óhajtunk. Kitűnt már most, hogy közös szállító vezetékre dolgozó, több lazító akna alkal-20 mazásánál a szívóhatás az első aknában rendkívül erőteljes; az erőteljes áram a dohányt össze-vissza hányja, -minek követ­keztében a dohányköteg nemcsak fellazul, hanem a levelek részben, szét is morzso-25 lódnak, míg a következő aknákban a káros hatás fokozatosan csökken. Ennek a hát­ránynak kiküszöbölésére a találmány az egymásután következő lazító aknákat úgy képezi ki, hogy az aknákhan elrendezett, a 30 dohánynak örvényszerű felkavarására szol­gáló szervek fokozatosan csökkennek. Az első akna tehát 'legkevesebb ily eszközt tartalmaz, az utána következők pedig mind­inkább többet. 35 A rajz a találmány tárgyának példaké­peni megoldási alakját szemlélteti. Az (rl, r2, r3, r4) tölcsérekbe vezetjük be a fellazítandó dohánykötegeket. Minden tölcsérhez egy-egy (sl, s2, s3, s4) lazító akna csatlakozik. Az aknák a feltüntetett 40 példában függőleges irányban felfelé ve­zetnek és közös (t) szállítócsőbe torkolnak. A légáram tehát a berajzolt nyilak irányá­ban szívja a dohányt. Az egyes szállító aknákban a törzsszabadalomban ismerte- 45 tett módon történik a dohánykötegek fel­lazítása, azáltal, hogy a dohányköteg súly­pontjának a felfelé irányuló légáramban folytonosan változó helyzete folytán a do­hányköteg örvénylőmozgásba jut, az egyes 50 levelek lefejtetnek és tovaszállíttatnak. Ör­vények létesítésére az (sl, s4) aknákban (u) bővületek vannak kiképezve, melyek a levegő áramlását váltakozva gyorsítják, ill. késleltetik, amint ezt a törzsszabada- 55 lomban kifejtettük. Az (u) bővületeknek valamennyi akná­ban egyenletes elrendezése esetén már most kitűnt, hagy az első (sl) aknán átvonuló dohány legjobban kavartatik fel, sőt, ha az 60 utolsó (s4) aknában is kellő lazítást aka­runk létesíteni, az első aknában a felkava­rásnak oly erősnek kell lennie, hogy a lazításon túlmenően a dohány szét is mor­zsolódik porképződés közben. Eninek a hát- 65 ránynak kiküszöbölésére az első aknában aránylag kevés, pl. két bővületet rende­zünk el, a következő aknában, pl. hármat és minden következő aknában fokozatosan többet. A fenti példában említett «bovü- 70 letek»-kel egyenértékűek a csőben elren­dezett más berendezések, pl. ütköző felü­letek, ütköző csapok stb. vagy a csőnek görbületei. Mindezen megoldásoknál a la­zító folyamatot gyorsító berendezések száma 75 és hatása olyan, hogy az első aknától az utolsóig fokozatosan nő. Az (sl, s4) aknák a példában felvett függélyestől eltérő, tetsző-

Next

/
Thumbnails
Contents