98670. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kén eltávolítására szénhidrogénekből savak segélyével

keverék, mely járulékos savat tartalmaz, a további (67) hűtőn halad át és ezután újabb savmennyiséget vesz fel. A dúsított keveréket keverőben kezeljük, majd 5 egy hűtőn való átáranilás után a (68) ülepítő kazánba vezetjük. Természetesen a keverék útjának különböző helyeinél való ezen háromszori savhozzáadás • helyett további helyeken is adagolhatunk 10 savat és a hűtés is tetszésszerinti számú fokozatban végezhető. Minden további savhozzáadás után célszerűen újabb hűtés történhet. Az iszap a (68) kazánból a (69) vezetéken át, míg a tisztított olaj a 15 (70) vezetéken át távozik. Ez a berendezés különösen olyan olajok számára alkalmas, amelyek jelentékeny mennyiségű savat kívánnak, melyekben tehát a reakció következtében erős hőfej-20 lődés megy végbe. A kezelésnek fokozatokra való felosztásával a legnagyobb megengedhető reakcióhőmérsékletet a kezdeti hőmérséklet csökkentésével vagy anélkül is fenntarthatjuk és a meleg el-25 vezetése az egyes fokozatokban a hűtési költségek túlságos növelése nélkül hajtható végre. A 6. ábra diagrammján a felső görbe 15%-os füstölgő savval, az alsó görbe pe-30 dig 66° Bé-s savval végzett kísérletek eredményét tünteti fel. Ezekből a görbékből kitűnik, hogy a hőfejlődés a térfogategységnyi olajra eső sav súlyával együtt növekszik. A hozzáadott sav mennyiségé-35 nek növelésénél a meleg is körülbelül arányosan növekszik. Aránylag nagy kéntartalmú olajok aránylag sok olajjal való kezelést kívánnak és ezáltal a meleg is igen nagy lenne, ha nem alkalmaznánk 40 a meleget elvezető közegeket. A két görbe összehasonlításából az is kitűnik, hogy a tér fogategységnyi olajhoz szükséges 66° Bé-s sav meghatározott súlymennyiségéhez tartozó hőmennyiség növekedés ki-45 sebb, mint ugyanazon olajnak ugyanannyi 15%-os füstölgő savval való kezelése esetén. Másrészt pedig egy bizonyos kéntartalom eltávolításához nagyobb mennyiségű 66° B-és sav kell, mint 15% 50 füstölgő sav. A 7. ábra diagrammja azokat a viszonyokat hasonlítja össze, amelyek akkor következnek be, ha a reakciónál nem vezetünk el hőt, illetve, ha annyi hőt veze-55 tünk el, hogy a reakció végén a hőmérséklet a kezdeti hőmérséklet feletti 10 foknyi többletet ne lépjen túl. Ebben a diagrammban a fokok Fahrenheit-egységekben vannak megadva, minthogy azonban más hőfokegységek bevezetése az összeha- 60 sonlítási értékeket nem befolyásolná, felesleges az abszcisszákat a szokásos fokegységekre átszámítani. A diagramm szerint a kezdeti hőmérséklet csökkentése a polimerizációs veszteségeket már akkor 65 is csökkenti, ha a reakcióhő elvezetéséhez még nem folyamodunk. A veszteségek csökkenése annál jelentékenyebb, minél mélyebbre szorítjuk le a kiindulási hőmérsékletet. Másrészt a veszteségek lé- 70 nyegesen lecsökkennek, ha a reakció alatt hőt vonunk el azon célból, hogy a rekció által előidézett hőmérsékletemelkedésnek pontosan megállapított határokat szabjunk. A hő elvonásából származó előny 75 akkor is megmarad, ha már az olaj kezdeti hőmérsékletét valamivel csökkentettük. Természetesen mindkét eljárás, vagyis a kezdeti hőmérséklet csökkentése és a reakció alatti hőelvonás együttesen is al- 80 kalmazható. Ha a kezdeti hőmérsékletet példaképen 4°-ra csökkentjük, anélkül, hogy a reakció alatt meleget vonnánk el, akkor a polimerizációs veszteségek 1VA %-ra csök- 85 kennek, míg a kezdeti hőmérséklet csökkentése nélkül a veszteségek 13%-ot tesznek ki. Ha azonban a kezdeti hőmérsékletnek ugyanazon értékre való csökkentésén kívül még a reakció alatt is elvonunk 90 meleget, úgyhogy a hőmérsékletnövekedés 10°-ot ne haladjon meg, tehát a reakció hőmérsékletének határa 15° C alatt maradjon, akkor a polimerizációs veszteségek 6%-ra csökkennek. Ha csak a kez- 95 deti hőmérséklet csökkentésénél maradnánk és emellett a polimerizációs veszteségeket a reakció alatti hőelvonás nélkül 6/í%-ra akarnók leszorítani, úgy ez csak akkor sikerülne, ha a kezdeti hőmérsékle- 100 tet kb. minusz 50° C-ra szállítanók le, ami természetesen igen költséges volna. A 8. ábra szerinti diagramm az olaj kezeléséhez szükséges sav mennyiségét és más értékeket tüntet fel. Az (1) görbe 105 azon 66° Bé-s savmennyiségeket tünteti fel, amelyek különböző legmagasabb megengedhető reakcióhőmérsékletek mellett egy bizonyos nafta kéntartalmának 0.15%-ra való csökkentéséhez szükségesek, no A hőfokok itt is Fahrenheit-egységekben vannak megadva. Ha legnagyobb megengedhető reakcióhőmérsékletnek példaképen az (1) görbe végéhez tartozó kb. 140° F (60° C) hőmérsékletet vesszük fel, J15 egy másik esetben pedig legnagyobb meg-