98670. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kén eltávolítására szénhidrogénekből savak segélyével

— 4 — ismert új savsavkezelés kezelés százalék A kezeletlen nafta kéntartalma ... ... ... ... ... ... 06 06 A kezelt nafta kéntartalma a desztiliáció előtt ... ... 0"56 025 A kész mótortüzelőanyag kéntartalma a desztiliáció után ... 0-16 0-14 5 Értékes tüzelőanyagalkatrészek polimerizációs vesztesége 13.0 5-0 Hogy az olaj kéntartalmának ilyen csökkenését nemcsak az átalakítás vagy polimerizáció hozza létre, hanem a sav elkülönített hatása is, kitűnik a fenti táblá-10 zatból, mert a jelen eljárásnál a százalékos kéntartalom már a desztiliáció előtt a sav hatása alatt 0.6-ról 0.25-re csökken. A kéntartalom ezen csökkenését a saviszap elvonásánál a kéntartalmú anyagok 15 nagyobb részének eltávolítása által akkor érjük el, ha a legnagyobb megengedhető reakcióhőmérsékletet egy, a. normális hőmérséklet alatti értékre hozzuk. A fenti táblázat még azt is mutatja, 20 hogy jelen eljárásnál a polimerizációs veszteség csökken. A régi eljárásnál a desztiliáció, amelynél tehát a polimerizációs vezsteségek fellépnek, a kéntartalmú alkatrészeknek 0.56%-ról 0.16 %-r a való 25 csökkenését jelentette. Jelen eljárásnál azonban ez a veszteség csak akkora, amekkora a kéntartalmú alkatrészeknek 0.25%-ról 0.14%-ra való csökkenésének felel meg. Mondhatjuk tehát, hogy jelen 30 találmány szerint a kéntartalom csökkentése két fokozatban történik. Az első fokozatban a kéntartalom legnagyobb része az iszapba megy át. Az iszap ekkor jelentékenyen nagyobb százalék kéntartalmú 35 anyagot tartalmaz, mint a kezeletlen olaj. A kéntartalmú alkatrészek eltávolítására szolgáló második fokozat a polimerizációs fokozat és az új eljárás az ismert eljárással szemben azáltal tűnik ki, hogy a régi 40 eljárásnál a kéntartalmú alkatrészek teljes vagy legalább is közel teljes eltávolítása a polimerizáció alatt történik. Ezek a veszteségek a régebbi eljárásnál a desztillációs üledékekben visszamaradt anya-45 gok nagy kéntartalmában nyilvánultak meg. Az olajból a desztiliáció nélkül, csupán a savkezelés révén kiválasztott értékes, telítetlen szénhidrogénmennyiség mind a két eljárásnál körülbelül egyenlő. Az ér- 50 tékes, telítetlen szénhidrogénekben beálló ezen veszteség a fenti táblázatból nem tűnik ki, de ugyanott világosan látható, hogy a desztiliáció által kezelendő olaj az új eljárásnál lényegesen kisebb százalék 55 ként tartalmaz, mint a kezeletlen olaj és ebből az következik, hogy a legnagyobb megengedhető reakcióhőmérsékletet a savkezelés alatt aránylag alacsony értéken tartva a sav ezen hőmérsékleten a kén- 60 tartalmú alkatrészekre erősebben és a ként nem tartalmazó alkatrészekre gyengébben hat, mind az ismert eljárásnál, melynél a hőmérsékletet nem vették figyelembe. 65 Hogy az eljárás megvalósítását szemléltessük, a következőkben olyan berendezéseket tárgyalunk, amelyekben ilyen kezelés végrehajtható. A mellékelt rajz ily berendezéseket vázlatosan tüntet fel. Az 70 1. ábra az eljárás foganatosítására szolgáló berendezést vázlatosan ábrázolja, amelybe meghatározott mennyiségű olajat vezetünk, amelyet a kezelés után kitolunk. Ennél a berendezésnél a kezelési 75 tartály belsejében hűtőkígyó van. A 2. ábra az eljárás foganatosítására szolgáló olyan berendezést tüntet fel vázlatosan, melynek működését meghatározott mennyiség kezelése után szintén mindig 80 meg kell szakítani, de amelynél a hűtőkígyó a tartályon kívül van. A 3. ábra megszakítatlan kezelés foganatosítására való berendezés vázlatos kópét adja, melynél az olaj és a sav egy irány- 85 ban folyik keresztül a berendezésen. A 4. ábra szintén megszakítás nélküli kezelés megvalósítására szolgáló berendezés vázlatos képe, de ennél ellenáramú hőkicserélők is vannak elrendezve. Az 90 5. ábra vázlatosan olyan berendezést szemléltet, melynél a kezelendő anyag savval való kezelése és lehűtése fokozatokban történik. A 6. ábra diagramm, mely változó meny- 95 nyiség'ű kénsavnak hasított naftára való behatása alkalmával fejlődött meleget tünteti fel, még pedig az egyik görbe 15%-os füstölgő savra, a másik pedig 66° Bé-s savra vonatkozik. A 100 7. ábra is diagramm, mely a polimerizációs veszteségeket adja meg abban a két esetben, ha a reakeióhőmérsékletet nem ellenőrizzük, illetve ha úgy ellenőrizzük, hogy ne emelkedjék a kezdeti hőmér- 105 séklet fölé többel, mint kb. 10—12°-kal. A