98638. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék könnyű szénhidrogének szétbontására
Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 98638. SZÁM. — IY/i. OSZTÁLY. Készülék könnyű szénhidrogének szétbontására. Louis Gumz főmérnök Bujavica (Jugoszlávia). A bejelentés napja 1928. évi május hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi junius hó 25-ike. Szétbontandó szénhidrogénnek (CH4 ), illetve földgáznak szilárd, grafitos struktúrájú szén kitermelése céljából kívülről fűtött retortákon való átvezetése már is-5 meretes. Ugyancsak ismeretes dolog az ilyen retortákat belül kicserélhető, tiszta szénbéléssel ellátni, melynek belső felülete képezi a szétbontási felületet, melyen a szi-10 lárd szén lerakódik. Emellett tiszta szénnek a bélés anyagául való alkalmazása csupán azt a célt szolgálja, hogy a gázoktól elválasztott szenet tökéletesen hamumentes alakban kapjuk. 15 Bármiféle bélésbetét alkalmazásának az a főcélja, hogy lehetővé tegye a leválasztott szén könnyű eltávolítását, a retorta falának megsértése nélkül. Ha tehát a leválasztott termék teljes 20 hamumentességét nem célozzuk, akkor bélésbetétül bármely tetszésszerinti tűzálló anyag alkalmazható. A gyakorlatban kitűnt, hogy a belső béléssel ellátott retorták nagyságuknak az előállíthatóság 25 folytán korlátozott volta miatt túlságosan kis egységeket képeznek és így gazdaságos üzem nem biztosítható, mivel adott termeléshez képest a beszerzési- és üzemköltségek túlságosan magasak. 30 A találmány szerint a retortaüzemmel ellentétben, melynél a retortákba csak egyetlen adott keresztmetszetű bélés illeszthető be, egy sorozat szorosan egymás mellett elrendezett és .tűzálló anyagból 35 álló bélést, illetve cellát vezetünk be közös, kívülről fűthető kamrába, mimellett minden cellán szabályozható gázáramot vezetünk keresztül. Mivel szénhidrogéngázok hőkezeléssel való szótbontásánál a kemenceteljesítmény 40 a hatásos fűtött bontófelület nagyságától függ, a találmány szerint adott nagyságú kemencetérben a retortaüzemnél szokásos hatófelület többszöröse helyezhető el. A csatolt rajzon a találmány szerint ki- 45 képzett bontótelep egy kiviteli alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a bontótelep függélyes hosszmetszete. A 2. ábra a telep keresztmetszete. A 50 3. ábra a kigördített cellacsoportot mutat. A 4. ábra a cellaelrendezést felülnézetben tünteti fel. Az 5. ábra a munkacellák más kiképzését 55 mutatja. A (G) fűtőcsatornákon át kívülről fűtött (A) kamrákba mozgatható vázra fölépített egyes bélésekből álló (L) csoportot oldalirányban tolunk be, majd a beto- 60 lási nyílást a (C) ajtó segélyével, vagy befalazással légáthatlanul zárjuk. A 3. és 4. ábra szerint a (K) kocsikeretre négy hengeres bélésből álló csoport van fölépítve, a kamrák megfelelő mélységé- 65 nél azonban hosszabb kocsikereten természetesen több bélést is elrendezhetünk. Hengeres bélések helyett az 5. ábra szerint egyes lemezekből összeépített szekrényszerű béléscellákat is alkalmazha- 70 tunk. Ez az elrendezés azzal a további előnnyel jár, hogy adott kemencetér mellett a legnagyobb hatófelületet és a legnagyobb összcellaköbtartalmat érhetjük el. Ennek az elrendezésnek még az az egé- 75 szen különleges előnye is megvan, hogy a közbenső (O) cellaválaszfalak mindkét oldalon hatásosak, miáltal a bélésbetétek