98633. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a lebegő anyagoknak derítő készülékekben való kiválasztására
Megjelent 111 i)2 ( J. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY! ^^^^ SZABADALMI BIKÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98633. SZÁM. — XXI/b. OSZTÁLY. Berendezés a lebegő anyagoknak derítő készülékekben való kiválasztására. Dorfmüller Hans mérnök München. A bejelentés napja 1929. évi március hó 15-ike. A találmány berendezése vonatkozik lebegő és zsíros anyagoknak, az ú. n. „Emschqr"-kutak módjára kiképezett derítőkészűlékekben való kiválasztására, me-5 Iyeknél az ülepítőmedence tudvalevőleg mélyen belenyúlik az iszap rothasztási térbe. A találmány abban van, hogy az ülepítő- vagy derítőtérbe keresztmetszetben 10 ékalakú, kivehető gerenda van behelyezve, melynek rézsútos falai a ülepítőtér rézsútos falaival lefelé szűkülő keresztmetszetű csatornákat alkotnak, melyek keskeny hasítékok útján az ülepítőtérrel közleked-15 nek. Ily módon a lebegő és zsíros anyagoknak az ülepítőtérből a létesített iszapcsatornákba való önműködő és szakadatlan átömlését biztosítjuk, úgyhogy a kirothasztott hordalékiszap és a vízszegény 20 úszó iszap külön-külön kitermelhető. Mivel az ékkeresztmetszetű gerenda legszélesebb helyén az ülepítő medence falazatának kiszögelő sarkaival csak keskeny hézagokat alkot, melyeken át az úszó iszap 25 a gyűjtővályuba átvezettetik, a friss szennyvíz és a többé-kevésbbé rothadt úszóréteg közötti érintkezési felület tetemesen csökken. Ezáltal természetesen a friss víz inficiálási veszélye is megfelelően 30 csökken. Az ismert „Emscher"-kutaknál tudvalevőleg az úszóréteg az ülepítőtér egész felületére terjed ki, ami az infekciós veszélyt nagy mértékben növeli. Az új berendezésnél ez a hátrány ki van küszö-35 bölve. A rajz a találmány tárgyának példaképem megoldási alakját tünteti fel. Az 1. ábra a derítőmedencének függélyes harántmetszete, a 40 2. ábra függélyes hosszmetszete. A 3. ábra a medence vízszintes keresztmetszete a betápláló és elvezetőcsőnek magasságában. A derítőmedence a betonozott (1) kamarából áll (1. ábra), melybe a szögalakban 45 meghajlított (2) válaszfalakból alkotott (3) ülepítő- vagy derítőtér van beépítve. E mélyen lenyúló szerv a derítőmedeneét két térre osztja, még pedig az iszaprothasztó (4) és a (3) derítőtérre. A (4) tér, a 50 kétoldalt elhelyezett, vízszintes (5) és (6) válaszfalakkal lég- és íénymentesen van lefedve. Az (5, 6) válaszfalak fölötti (7) szigetelőtér a talaj szintjében elhelyezett, levehető (8) fedőkkel ellátott (9) fedővel 55 van elzárva. A még derítetlen szennyvizet a (10) cső útján tápláljuk be (2. ábra), mely a lefelé vezető (11) csatornába torkol, amelyből a szennyvíz, a (12) áttörésen át, a (3) ülepítőmedencébe kerül. A derí- 60 tett szennyvíz a (13) áttörésen, a (14) csatornán és a (15) elvezetőcsövön át hagyja el a (3) ülepítőmedencét. A találmány szerint a (3) derítőtér felső része sajátos kiképzést nyer a kivehető 65 (16) gerenda elrendezése folytán, amely pl. keresztmetszetben kettős ékalakú. Ennek a gerendának (17) és (18) ékfelületei az élben kiszögelő (19, 20) falakkal ékalakú tereket alkotnak, amelyek a keskeny 70 (21) résekben találkoznak. A felső terek alkotják a tulajdonképeni (22) lebegőiszapvályukat, melyekben a lebegő anyagok összegyűlnek. Az ékalakú (16) gerendának és az ülepítőtérnek felületei rész- 75 arányos fekvésűek, mdmellett a gerendának alsó éle a (12) beömlési áttörésig nyúlik le. A derítőmedence működési módja a következő: 80
