98623. lajstromszámú szabadalom • Feszűltségbiztositék
- 3 — igen gyorsan elhagyjuk. Nagy nyomásnál 80 mm-tői felfelé az áramsűrűség és az elektródák hevítése jóval nagyobb, úgyhogy az ívfénykisülés már korábban 5 lép fel. A 4. ábra 250 mm hidrogénnyomással töltött biztosíték görbéjét mutatja, amelynél az elektródák távolsága 1/1 0 mm és kb. 2 qcm ható elektródafelülettel bírnak. Amint ez kitűnik, az ív-10 fénykisülés már 170 milliampér áramerősségnél létrejön és pedig a teljesen egyenletes feszültség mellett létesülő villanó fénykisülés után. Ebből az a szám adódik, hogy adott működési feszültség 15 mellett korai ívfénykisülés elérésére a gáznyomást az ismert Paschen-féle viszonyok alkalmazása mellett, amelyek a nyomás és távolságra vonatkoznak, lehetőleg kis mértékű elektródatávolság mel-20 lett, nevezetesen 0.5 mm-nél kisebb elektródatávolság mellett, érjük el. A gyakorlat részére általában használható biztosíték, 350 Volt működő feszültségre kb. 50—70 mm Hg nyomás mellett, 25 kb. 2 qcm hatásos elektrófelületnél 0.3— 0.5 mm elektródatávolságot igényel. Az elektródák hatásos felületének helyes nagyságát, a hozzávaló megfelelő gáznyomást és a helyes elektródatávol-30 ságot arról ismerjük fel, hogy a biztosíték működésbelépésekor a katóda felületének csupán egy része van villanó fénynyel borítva. Ezen résznek oly kicsinek kell lennie, hogy a katóda legfeljebb 35 azon áramerősség mellett van teljesen befedve vele, amelynél a villanó fénykisülés már alkalmas arra, hogy ívkisülésbe menjen át. A biztosítékok előállítására megbízható jellemvonás azzal van meg-40 adva, hogy az izzókisülés legnagyobb kiterjedésekor csupán a belső, egymással szemben álló elektródafelületeket borítja. Az elektródák ily méretezésekor t. i. még az az előny jön létre, hogy egy homogén 45 az elektródák szélein nem befolyásolt mező jön létre. Ez a homogenitás az elektródák egész felületére elosztandó ívkisülés szempontjából nagy jelentőséggel bír. Ha t. i. a mező nem homogén és pl. szélha-50 tással egyes részeken részleges, pontvagy zónaalakú ívkisiilés lép fel, akkor ezek a részek az ott fellépő nagy áramerősség folytán igen felhevülnek ós gázleadásra adnak okot, ainiáltal a biztosí-55 tók működési feszültsége emeltetik. Az elektródák végül ily pontról kiindulva szét is rombolódhatnak. A működési feszültség állandósága szempontjából szintén nem kevésbbé nagy jelentőségű az elektródák tömege. 60 Minél nagyobb ez az utóbbi, annál nagyobb hőmennyiségek szükségeltetnek arra, hogy az elektródákat gáz leadásáig felhevítsük; az elektródákat tehát célszerűen lehetőleg erősre méretezzük. Termé- 65 szetes határt szab ez irányban mindenesetre az elektródáknak a beépítés előtti gáztalanítása, amely annál hosszabb időt vesz igénybe, minél nagyobb elektródákat alkalmazunk. Általában 1 mm vastag 70 elektródák megfelelnek ahhoz, hogy az elektródák túl gyors felhevülését gátoljuk. Szabadalmi igények: 1. Feszültséglevezető két vagy több, alu- 75 miniumból vagy efféléből létesített elektródával redukált gázlégkörben, azáltal jellemezve, hogy az elektródáknak egymástóli távolsága és hatásos felülete, valamint az előnyösen al- 80 kalmazott hidrogéngáz nyomása akként vannak megméretezve, hogy a kisülés jelzővonala mindig a biztosíték kezdeti működési feszültsége alatt fut. 85 2. Az 1. pontban igényelt feszültséglevezető kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az izzókiseülés jelzővonala a kezdetben bekövetkező csökkenés után a normális katódaeséshez 90 tartozó feszültségig lényegileg vízszintes lefolyású. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett feszültséglevezető kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az ívfénykisülés korai 95 kezdése szempontjából a működés kezdeti feszültségének megadott nagysága mellett a gáznyomás 0.5 mm-nél kisebb elektródatávolsághoz van alkalmazva. 100 4. Az 1—3. pontokban igényelt feszültséglevezető kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a hatásos elektródafelület oly nagyra van méretezve, hogy legfeljebb az ívfénykisülés kezdete 105 előtt van villanó fénnyel borítva. 5. Az 1—4. pontokban igényelt feszült-
