98579. lajstromszámú szabadalom • Készülék megrakott kocsik kiűrítésére
Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 98579. SZÁM. — XX/a. OSZTÁLY Készülék megrakott kocsik kiürítésére. Haidekker Sándor IÍ.-T. cég: Budapest. A bejelentés napja 1929. évi jannár hó 17-ike. Jelen találmány tárgya készülék, melynek segítségével szénával, burgonyával, répával, vagy bármi egyéb szemes vagy szálas anyaggal megrakott szekereket 5 vagy teherkocsit könnyen és gyorsan kiüríthetünk. A csatolt rajz 1. ábrája a találmány szerinti készülék egyik példaképeni foganatosítási alakjá-10 nak vázlatos felülnézete. A 2. ábra a készüléknek szénával megrakott szekér kiürítésénél való alkalmazását mutatja. Az 1. ábra szerinti foganatosítási alak-15 nál a készülék lényegében az (1) téglalap alakú sodronyfonatból és ennek két hosszéle mentén futó (2) láncokból áll. A (2) láncokat helyenként a (3) merevítő rudak kötik össze, melyek pl. rúdvasból lehetnek 20 képezve és a (2) lánccal tetszésszerinti módon, pl. a rúdvasak végén kialakított szemek segítségével kapcsolódnak. Az (1) sodronyfonat természetesen úgy a (2) láncokhoz, mint a (3) merevítőkhöz hozzá van 25 erősítve. A (2) láncok egyik végén egy-egy (4) horog vagy kapocs, másik végén pedig egy-egy (5) lánc van megerősítve. Az (5) láncok szabad végét a (6) karika esetleg karabélyzár fogja össze, melyhez még a (7) 30 lánc (vagy kötél) is csatlakozik. Utóbbinak teljes hossza az 1. ábrán nincsen feltüntetve. .' A leírt készülék használata a következő: A szekér megrakása előtt a kocsiürítőt a 35 szekér fenekére fektetjük és a szállítandó terhet a sodronyfonatra rakjuk, amint azt a 2. ábra mutatja. A kocsiürítő készülék elhelyezése úgy történik, hogy a (4) kapcsok a kocsi hátulsó keretlécébe, vagy más a kocsi végén levő helytálló alkatrészbe 40 kapaszkodnak. Az (1) sodronyfonat előnyösen hosszabb a megrakandó kocsinál, úgyhogy a kocsi rakása közben a sodronyfonat elülső vége, valamint az (5) és a (7) láncok a kocsi előtt lógnak, illetve a föl- 45 dön feküsznek. A fonat szélessége egyenlő a kocsi fenekének szélességével, de lehet annál valamivel szélesebb is. A kocsi megrakása után a (7) láncot a rakomány tetejére fektetjük, miáltal a kocsi indulásra 50 kész állapotba jutott. A rakomány rendeltetési helyén mármost a (7) lánc szabad végét a talajhoz erősítjük, pl. horoggal ellátott cölöp segítségével, amint azt a 2. ábra mutatja. Hogyha most a kocsit előre, 55 vagyis a nyíl irányában elhuzatjuk, akkor a kocsi az (1) sodronyfonatnak a kocsi fenekén fekvő részét magával viszi és így a helytállóan leerősített (7) lánc a rakományt a kocsiról lehúzza és az a kocsi mö- 60 gött a, földre hull. Megjegyzendő, hogy a művelet oly kép is végrehajtható, hogy nem a (7) láncot, hanem a kocsit rögzítjük le és a lovakkal vagy traktorral a (7) láncot huzatjuk meg, mire az előbbi hatás áll 65 elő. Megjegyzendő, hogy az (1) sodronyfonat lyukbőséget, a szállítandó anyag szemnagyságánál kisebbre kell választani, hogy a szemek az ürítésnél a fonaton át ne hullhassanak. Szálas anyag, pl. széna 70 szállításánál a sodronyfonatok legnagyobb használatos lyukbősége is megfelel, míg nagyon kisszemű anyag, pl. homok kiürítésére sodronyfonat helyett sodronyszövetet, esetleg vitorlavásznat vagy más tet- 75 szésszerinti, kellő erősségű hajlékony anyagot is használhatunk.