98539. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hajtóművekben fellépő káros hatások megszüntetésére

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 98539. SZÁM. — Vg/1. OSZTÁLY. Berendezés hajtóművekben fellépő káros hatások megszüntetésére. Siemens-Schuckert-Werke A.-G. Berlin-Siemensstaclt. A bejelentés napja 1928. évi április hó 13-ika. Emelőgépek, szállítógépek, kötélpályák és hasonló oly gépek üzemében' amelyeket egy hajtómű külön tengelyről hajt, szük­séges, hogy a hajtóműben fellépő zavarok-5 nál a mozgó szervet, pl. a kötéldobot, lé1 állítsuk. Ily zavaroknál a hajtó- és a haj­tott tengelyek sebességviszonya megvál­tozik, mert pl. a dobtengely mindig az egyoldalú tehertúlmány értelmében gyor-10 sul és a teher könnyen megszalad. A találmány értelmében a két géprész e mozgáskülönbségét arra használjuk fel, hogy egy leállító szerkezetet működtes­sünk. A sebességváltozásnak, mint kiváltó-15 hatásnak- felhasználására egy differen­ciálmű szolgál, amely úgy van kiképezve, hogy a hajtó és hajtott tengelyek állandó sebességviszonya esetén, tehát normális üzemben nyugalomban marad, az egyik 20 tengely fordulatszámának megváltozása­kor azonban elmozdul és oly záróművet vált ki, amely a hajtó- és emelőszervre hat. A berendezést célszerűen úgy képez­zük ki, hogy a zárómű vagy a fék műkö-25 désekor villamos vagy mechanikai behatás alatt a másik tengely is leáll. Ily módon valamely szállítógép tenge­lyének, vagy a szállítókasnak mozgása az indikáló, a biztonsági vagy a szabályozó 30 készülék mozgásával is viszonyba hozható, illetőleg összehasonlítható és amennyiben a kettő között relatív sebességkülönbség jelentkezik, a gép hajtóműve lassítható, vagy a fék meghúzható. Az ellenőrzendő 35 mozgásokat célszerűen úgy hasonlítjuk össze, hogy a két rész közé itt is egy differenciálművet iktatunk be, amelynek harmadik tagja normális üzemben áll, relatív elmozdulás esetében azonban oly 40 mozgást végez, mely a biztonsági készülé­kek valamelyikét kiváltja. A sebességek állandó összehasonlítása helyett bizonyos körülmények között elegendő, ha az ellen­őrzést csak időszakosan, pl. a főtengely minden fordulata alatt egyszer végezzük. 45 Ez történhetik oly módon, hogy úgy a szállítógép főtengelyéről, mint egy másik tengelyről, hajtókarról, a mélységmérőn vagy a biztonsági készüléken, vagy az önműködő szabályozón a mozgások egye- 50 zésekor egyidejűleg két kontaktust zá­runk vagy nyitunk, míg rendellenes műkö­dés esetén a kontaktusok nyitása vagy zá­rása nem egyidejűleg történik. Ha pl. a mélysógmutató vándoranyája beékelődik, 55 akkor csak a továbbmozgó szállítótengely ad kontaktust, míg a mélységmutató kon­taktust nem ad. Nehogy esetleg a mélység­mutatónak éppen a kontaktusállásban való leállása normális üzemre engedjen 60 következtetni, a berendezést úgyis ki­képezhetjük, hogy a két együttdolgozó kontaktus kapcsolóművet vezérel, amely csak egyes impulzusok behatására műkö­dik és csak két egyidejűleg érkező impul- 65 zus váltja ki a biztonsági berendezést. A leírt hátrányt egyébként azáltal is ki­küszöbölhetjük, hogy nemcsak a kontak­tusok kikapcsolását, hanem azok bekap­csolását is valamely biztonsági berende- 70 zés vezérlésére használjuk fel. Ha pl. a mélységmutató a kontaktuson áll meg, akkor az áramkör zárva van, míg a szál­lítógép a külön áramkört megszakítja. E különbséget jelzi pl. oly berendezés, amely 75 két egymás mellett elrendezett, ellentétes irányokban dolgozó védőkapcsolóból áll, amelyeket egymással rudazat köt össze. Normális üzemben a rudazat álló pont kö­rül forog. Ha csak egy védőkapcsoló dol- 80

Next

/
Thumbnails
Contents