98519. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fürdőhályhák és takarék tűzelyek füstgázhőjének kihasználására

___ Megjelent 193 9. évi október hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98519. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Berendezés fűtőkályhák és takaréktűzhelyek füstgázhőjének kihasználására. Klorusz Imre ny. egyetemi altiszt Balatonalmádi. A bejelentés napja 1929. évi március hó 7-ike. A fűtőkályhákból és takaréktűzhelyek­ből a közönséges füstcsöveken át kihasz­nálatlanúl távozó füstgázokban lévő hő kihasználására javasoltak már a kályha 5 és a füstcső közé vagy a füstcsőbe iktatott üreges pótfűtőtesteket, melyek a távozó füstgázok útját meghosszabbítják és a hősugárzó felületet megnövelik. Ezen cél­ból az eddigi ily fűtőtestek belsejében 10 különböző, a füstgázokat zeg-zugos hala­dásra kényszerítő terelő lapok vannak el­rendezve. Az ily fűtőtestek azt a hát­rányt mutatják, hogy nagy koromlerakó­dásra adnak alkalmat és így gyakori tisz-15 títást tesznek szükségessé, de éppen a szá­mos terelőlap vagy csatorna folytán a tisztítást nagy mértékben megnehezítik. Az ily pótfűtőtestek egy másik fajtájá­nál nincsenek ugyan zeg-zugos elrende-20 zésű terelőlapok, hanem a fűtőtest a füst­cső közé párhuzamos elágazással beikta­tott csőágakból, rendszerint két egymással szemben lévő ívcsőből áll, ezeknél azon­ban, noha a fűtőfelületet megnövelik, 25 mindegyik csőág folytatólagosan előreve­zeti a füstgázokat, még pedig aránylag gyorsan és így azok a füstgázok hőjének kellő visszatartását nem tudják biztosí­tani. 30 A találmány az ily fűtőtestek eddigi fajtáinak előnyeit azok hátrányai nélkül egyesíti magában. Ezt azzal érjük el, hogy a pótfűtőtest a füstcsővel sorbakapcsolt, a füstgázokat 180 foknál nagyobb görbületi 35 pályán vezető, szabad keresztmetszetű, görbített, vagy egyenes és görbe részekből összetett, üreges testből vagy csőből áll. Ily módon párhuzamos elágaztatások és számos zeg-zugos terelőlap elkerülése mel­lett hosszú füstvezető utat és nagy fűtő- 40 felületet érünk el. A találmány egyik célszerű megoldási alakja szerint ezenfelül a könnyű előállí­tás és tökéletes, könnyű tisztíthatóság elő­nyét érjük el azáltal, hogy a fűtőtestet az 45 alább közelebbről ismertetett módon két szétszedhető részből, nevezetesen egyszerű hasábalakú, tehát egyenes testből és ehhez levehetőén csatlakozó félköralakú ívcsőből állítjuk össze, mely utóbbit továbbá két 50 egymásai szembenálló (legegyszerűbb gör­bületű) negyedív-csőből állíthatjuk elő. A mellékelt rajz a találmánynak ezen célszerű megoldási alakját tünteti fel. Az 1. ábra a pótfűtőtestet a kályhával kap- 55 csolatban, ennek füstcsövére felszerelve, oldalnézetben mutatja. A 2. ábra magának a pótfűtőtestnek na­gyobbléptékű elölnézete, a 3. ábra felülnézete. A 60 4. ábra a fűtőtest alsó részének oldalné­zete. A kályha füstelvezető nyílásához köz­vetlenül csatlakozó vagy az (1) füstcsőbe (ennek megszakítási helyén) beiktatott 65 pótfűtőtest alsó része a két homlokvégén zárt, hasábalakú (2) üreges ; testből áll, melyet (3) és (4) csőtoldatainál fogva to­lunk a megszakított füstcső részeinek vé­geire vagy végeibe. A (2) hasáb vagy 70 szekrény továbbá, felső lapján, az (5) és (6) csőtoldatokkal van ellátva, melyekbe vagy melyekre a (7) félköralakú ívcső (9, 10) végeit toljuk. A (7) ívcső célszerűen két könnyen előállítható, illetve készen 75 kapható negyedívből áll, melyeket a rö­vid, egyenes (8) résznél hegesztés vagy szegecselés révén egyesítünk egymással.

Next

/
Thumbnails
Contents