98506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes fák, valamint intarziák és efélék utánnzatainak előállítására
___ Megjelent 1939. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 98506. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Eljárás értékes fák, valamint intarziák és effélék utánzatainak előállítására. Werner John mérnök Berlin és Franz Schlobach G. m. b. H. Böhlitz-Ehrenberg-. A bejelentés napja 1929. évi január hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi január hó 10-ike. Ismeretes már értékes fák, valamint intarziák és effélék utánzatainak előállítása megfelelő lehúzóképeknek kisebb értékű . fákra való felvitelével. 5 Az ismert ilyen fajtájú eljárásoknál azonban vagy olyan lehúzóképeket kellett használni, melyeken a színek át nem látszó fedőréteggel voltak befedve és azokat a lecsiszolt lakkozással vagy fényezéssel ki-10 fogástalanul simított fafelületre kellett felvinni, vagy pedig a lehúzóképet, fedőréteg nélkül, nyomás alatt és igen nagy melegnél közvetlenül kellett felvinni az előzőleg külön felérdesített fafelületre. Az 15 első eljárás igen körülményes és terjedelmes kézimunkát igényel és azonkívül csak kisebb kiterjedésű felületekre van korlátozva. Az utóbbi eljárás viszont csak a gyári üzemben nem mindig betartható 20 gondosság szem előtt tartása mellett szolgáltat használható eredményeket, minthogy az ezen eljárásnál nélkülözhetetlen, nagymértékű, 100° C-nál magasabb hőfokra való felmelegítés a firnisszel be-25 kevert festékeket könnyen szétbont ja vagy szétfolyni kényszeríti, úgyhogy gyakran csúnya foltok származnak az átvitt felületen, melyek hőszigetelő nemezlap közbeiktatásával sem kerülhetők biztosan el, 30 úgyhogy igen nagy mennyiségű hulladékáru keletkezik, mely a használható árut nagy mértékben megdrágítja. Azonkívül a fedőrétegnélküli lehúzóképnek a felérdesített falfelületre való közvetlen felvitele-35 kor ezen fafelület strukturája és erezete gyakran zavaróan befolyásolja a felvitt képet. A most ismertetett hátrányokat a jelen találmány szerint azáltal szüntetjük meg, hogy a benyomtatandó faréteg felszínét 40 mindenekelőtt forró sajtolással vagy hengerléssel nagy nyomás alatt teljesen lesimítjuk, úgyhogy az többé vagy kevésbbé nagy fényt kap. Azután erre a felületre lényegileg horganyfehérből vagy efféléből 45 és valamely kötőanyagból, mint pl. sikkativből készült és esetleg még valamely hígítószerrel, mint pl. terpentinnel vagy effélével pépszerű konzisztenciájúra hígított masszát viszünk fel vékony rétegben, 50 pl. alkalmas felvivő gép segélyével. Végül erre a masszára megszáradás után tetszőleges lehúzóképet sajtolunk rá nagy nyomással, meleg alkalmazása nélkül. Az ekkor használandó nyomás rendszerint 55 20 kg. cm2 , sőt ennél is nagyobb, mimellett a lehúzókép és a sajtolólemez közt célszerűen még igen fényesre csiszolt fémvagy fémpótléklemezt helyezünk el, mely a fában esetleg meglévő egyenlőtlensége- 60 ket kiegyenlíti. A lehúzókép színnyomata ekkor oly bensően egyesül a nemesítendő faréteggel, hogy ezt követőleg mechanikai eszközökkel sem lehet azt minden nehézség nélkül arról eltávolítani. Emellett 65 ezen színnyomatnak hidegen történt felsajtolása folytán a túlmagas hőfokra való felhevítésnél a festékek szétfolyása vagy szétbomlása folytán keletkező mindennemű foltképződés feltétlenül ki van zárva. 70 Azonkívül az egész eljárás a nemesítendő fának semminemű, költséges kézimunka segélyével való kezelését nem teszi szükségessé és emellett tetszőleges nagy formátumokban gépiesen vihető véghez, anél- 75 kül, hogy hibás hulladékárut szolgáltatna.