98479. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai tárgyaknak szárító kamrákban való szárítására és berendezés ezen eljárás foganatosítására

Megjelent 1929. évi október hó 266-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98179. SZÁM. — XVII/a. OSZTÁLY. Eljárás kerámiai tárgyaknak szárító kamrákban való szárítására és berendezés ezen eljárás foganatosítására. Lühmann Károly gyáros Celle-Vorwerk. A bejelentés napja 1927. évi december hó 13-ika. A találmány eljárásra vonatkozik min­denféle kerámiai áruknak oly szárítókam­rákban való szárítására, melynél a szárí­tási őv a szárítandó anyagon a végnélkül 5 egymással összekötött, tehát önmagukba visszatérő szárítókamrákon átvándorol. Emellett a kész, szárított anyag a szárí­tási folyamatból kamaránként kiemel­hető. A szárítás nedves, meleg levegő és 10 forró levegő segélyével történik, még pe­dig oly módon, hogy az eljárásnál az anyagot mindenekelőtt nedves, meleg le­vegő segélyével kezeljük, majd pedig az ily módon előszárított anyagot meleg-15 vagy forró levegő és nedves levegő keve­rékével készre szárítjuk. Az egymás mellett fekvő, azonban egy­mással végnélkül összekötött szárítókama­rákban a mozgó szárítási zónát azáltal lé-20 tesítjük, hogy azon szárítási kamarákat, amelyekben az anyag készre száríttatott, az üzemből kikapcsoljuk és új szárító­kamarákat kapcsolunk be, amelyekben friss alakdarabok foglalnak helyet. A 25 kamarákba bevezetendő forró levegőt ek­kor egy következő kamrába vezetjük be, a bekapcsolt szárítókamarák szellőzési nyí­lását pedig nyitjuk. A szárítólevegőnek a szárítókamrákon át való vándorlása azzal 30 az előnnyel jár, hogy egyrészt a szárí­tásra nedves levegő és forró levegő hasz­nosítható, másrészt pedig, hogy az eljárás meg nem szakított szárítási üzemet bizto­sít. Az eljárásnál a szárítási zóna a szá-35 rítókamarákon megszakítás nélkül kígyó­alakú úton halad át. Eközben a hőkihasz­nálás tökéletes és víz lecsapódását elke­rüljük. A szárítólevegő lassan hül le és vízzel telítődik, úgyhogy a szárítandó anyagot nedves levegő melegíti elő, ami- 40 által az a reája később behatásra kerülő forró levegővel szemben érzéketlenné válik. Az új eljárás foganatosítására alkal­mas berendezés kiviteli példái a csatolt 45 rajzon láthatók. Az 1. ábra többkamrás szárítótelep vízszin­tes metszete. A. 2. ábra a szárítókamarák tetejét mu­tatja, a 50 3. ábra az 1. ábra A—A vonala mentén vett, a 4. ábra pedig az 1. ábra B—B vonala mentén vett keresztmetszet, az 5. ábra nyolckamrás szárítótelep részben 55 vízszintes metszetében, részben pedig fe­lülnézetében látható, a 6. ábra a szárítótelep módosított alakjá­nak vízszintes metszete, a 7. ábra a 6. ábrán látható telep teteje- 60 nek nézete, a 8. ábra pedig a 6. ábra C—C vonala mentén vett metszete. Az 1—4. ábrákon feltüntetett száríto­telep tetszőleges számú, pl. négy, párhuza- 65 mosan egymás mellett fekvő 1, 2, 3, 4 szárítókamrákból áll. A szárítókamrák végét (t) ajtók zárják el. A szárítókama­rák alatt több. harántcsatorna van kiké­pezve, mely csatornák egyrészt forró le- 70 vegő bevezetésére, másrészt pedig a kama­rák egymással való, végnélküli összekap­csolásának létesítésére szolgálnak. Az (a, b, c, d) harántcsatornák, melyek közül az (a) és (d) csatornák az 1, 2, 3, 4 szárító- 75 kamarák végein fekszenek, a forró levegőt bevezető (1) csatornával hozhatók kapcso­latba, ha az (a) és (d) csatornák homlok-

Next

/
Thumbnails
Contents