98461. lajstromszámú szabadalom • Mozgásátalakító, forgómozgásnak átváltoztatására ütőmozgássá
— 202 — A II alatti képletekből 2-w2 — Wj. = TM (Vj.-V2 ) és ezt az I alatti képletekbe helyettesítve m (Va-Vi) = k cos (í . I 5 H (Va-Vi) = k sin (3 R és osztás irtán H m 1 ámde 2tu I 1 R tg jS 2 rc 10 Rtgp = lTvagyi s Hm 2-n , , , =f = -.— es akkor 2- . 1 h H . h = 4^2 I Ha azonban az ütés súrlódással történik, akkor a közepes súrlódás a p súrlódási szög révén megállapítható. Ha a szá-15 mítást a fentebbi módon végezzük, akkor m tg (p + p) Ebből következik, hogy az ütősúlynak alakja, azaz (m) és (1) meg van adva, akkor az üllő ütőfelülete emelkedésének bi-20 zonyos értékénél a hajtótengelyben lévő horonynak (H) emelkedése egyértelműen meg van határozva és pedig függetlenül a (vl) ütési sebességtől, függetlenül az ütőtestnek ütési teljesítményétől és füg-25 getlenül a (v2) és (vl) közötti viszonytól, azaz függetlenül az alzatnak engedékenységétől. Ha tehát a (h és H) emelkedések helye sen vannak meghatározva, akkor az ütő-30 test minden körülmények között lökésmentesen fut vezetékhornyában, függetlenül az ütési teljesítménytől, a motornak fordulatszámától és az alzatnak engedékenységétől, mely engedékenység vá'lto-35 zik, aszerint, hogy szegecselünk, vésünk vagy kőzetben fúrunk-e stb. Az előző képletekből kitűnik az is, hogy azoknak a rugóknak stb.-nek erőssége és feszültsége, melyek révén az ütősúly a 40 hajtótengellyel össze van kötve, a lökésmentes forgást nem befolyásolja. A hajtótengelynek bizonyos fordulatszámánál a rúgófesziiltségnek változása csupán az ütőtestnek ütési számában idéz elő 45 változást, amennyiben erősebb rúgó az ütéseknek számát növeli. A találmány szerinti átalakítónál tehát az ütési szám a rugónak egyszerű kicserélése által változtatható és a hajtótengely 50 fordulatszámának és a rúgófesziiltségnek célszerű megválasztásával az ütési szám és ezzel együtt az ütési teljesítmény a mindenkori különleges alkalmazások szerinti követelményeknek megfelelően választható. 55 H.h = 4 ^2 1 m képletből következik, hogy ha az ütőtestnek tehetetlenségi nyomatékát igen nagyra választjuk, akkor a hajtótengely- 60 ben levő horonynak emelkedési szöge 90° lesz, azaz \vx ~ w0 ~ w2 . Ezen esetben tehát az ütőtestnek mozgása a hajtótengelyhez képest tisztán 65 axialis lesz, míg ha a kisebb mint 90°, az ütőtestnek axialis mozgása forgó mozgással van összekötve, amint azt fennebb előadtuk. Nincs szükség továbbá kerületi veze- 70 tésre horony, csap vagy ék segélyével, hanem ezen vezetést sokféle más módon is valósíthatjuk meg. így pl. az ütősúly csavaranya, a tengely pedig megfelelő csa varorsó gyanánt képezhető ki vagy for- 75 dítva. Továbbá elképzelhető, hogy a motornak forgását az ütősúlyra nem kényszermozgásúan, mint előbb említve volt, hanem engedékenyen adjuk át rúgózó át alakító révén, ha ezt az ütősúllyal és a 80 hajtótengellyel akként kötjük össze, hogy a rúgó az ütősúlynak visszafutó mozgásánál nemcsak axialis összehúzódás vagy kiterjedés, hanem forgás révén is halmoz fel erőt. , 85 Az ütősúlynak átviteli ereje számára a visszafutó mozgás tartama alatt erőakkumulátor gyanánt önként értődőén rúgók helyett más elemek is alkalmazhatók. így pl. az ütősúly egy légsűrítőben mozgó 90 részt alkothat. Az erőfelhalmozást a centrifugális erő hasznosításával is elérhetjük, még pedig akként, hogy az iitősúly, visszafutó mozgásánál, egy emeltyű stb. révén egy, a hajtótengelynek forgásában 95 résztvevő centrifugális regulátor! befolyásol, úgyhogy ennek egy vagy több súlya a közép felé a centrifugális erő ha tásának ellenében befelé mozogni kényszerül. A találmány szerint erőakkumu- 100 látort azáltal is létesíthetünk, hogy valamely testnek nagyobb potentialis erőt kölcsönzünk, pl. azáltal, hogy az ütősúlyt, visszafutó mozgásánál, célszerű átvitel révén arra kényszerítjük, hogy egy meg 100 felelően alkalmazott súlyt felemeljen, melynek potentialis erőtöbblete ismét az ütősúlyra adódik át, ennek előrehaladása
