98461. lajstromszámú szabadalom • Mozgásátalakító, forgómozgásnak átváltoztatására ütőmozgássá
Megjelent 1939. évi október hó 15-éii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 98461. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Mozgásátalakító, forgómozgásnak átváltoztatására ütőmozgássá. Aktiebolaget Nordiska Armaturfabrikerna cég Stockholm, mint Weibull Ernst HJalmar Waloddi saltsjőbadeni lakos jogutódja. A bejelentés napja 1927. évi december hó 1-je. Svédországi elsőbbsége 1926. evi december hó 21-ike. A jelen találmány forgómozgásnak ütőmozgássá való átváltoztatására szolgáló mozgásátalakítóra vonatkozik, mely a már ismert ilyen mozgásátalakítóktól abban 5 különbözik, hogy az ütőtestnek visszafutó mozgását azon üllőre végbemenő ütés révén érjük el, melyre az ütőerőt át akarjuk adni és neim pl. a forgó hajtott résszel tor ténő együttműködés révén, amint az ed-10 digelé szokásos volt. A találmány szerint ezt egy, az erő által hajtott forgó részben tengelyirányban eltolhatóan ágyazott, egyik határhelyzeté ben az üllőre szerelt ütközőfelülettel 15 együttműködő rézsútos ütköző felülettel ellátott ütőtesttel, valamint egy, ezzel együttműködő erőakkumulátorral érjük el, melybe az ütőmozgáshoz szükséges egész erőt vagy annak egy részét, a forgó 20 ütőtestnek az üllőnek rézsútos ütközőfelületére történő ütközése révén előidézett, visszafutó mozgásánál vezetjük be. Hogy ekkor a hajtótengelynek lökésmentes forgását biztosítsuk, bizonyos fel-25 tételeknek kell eleget tennünk, melyeket az alábbiakban a mellékelt rajzoknak: 1. ábrája kapcsán röviden elő fogunk adni. Feltételezzük, hogy az erő által hajtott forgó részben az ütőtestnek axialis ágya-30 zását egy, ezen részben elrendezett csavarvonalalakú horony alkotja, melybe az ütőtestre szerelt csap vagy ék nyúlik be. Feltételezzük továbbá, hogy a horonynak emelkedése az erő által hajtott forgó 35 részben (a hajtótengelyben) H = 2 re r tg«, ahol (r) a hajtótengelynek sugara és a az emelkedési szög. Feltételezzük továbbá, hogy az üllő rézsútos ütközőfelületének emelkedése 40 ahol (i az emelkedési szög és (R) a középsugár. Ha az ütés súrlódás nélkül megy végbe és az ütősúly és az üllő közötti változó erő (p) és ez az (R) középsugárra hat, 45 akkor az ütőerő f k = I pdt = I m dv = m (Va-Vj.). Ha ezen ütést az axialis ka és a tangentialis kt componensekre bontjuk fel, akkor 50 ka = k cos (3 és kt-nak nyomatéka kt R = k sin (3 R. Ha (m) az ütősúlynak tömege, (1) a forgó tengelyre vonatkoztatott tehetetlenségi 55 nyomatéka, (vl, v2) az átviteli sebesség az ütés előtt, illetve után és (wl és w2) az ütősúlynak vonatkozó, absolut szögsebességei, akkor, ha (vl)-et negatívnak és (v2)-öt pozitívnek számítjuk: 60 í m (Va-Vjt) = ka = k cos (3 (I (w2 -wx ) = kt R = k sin (3 R. Ha (wo) a hajtótengelynek forgássebessége, akkor a karmantyúban a lökésmentes forgásnak feltétele 65 I II 2 x WX = Wo jj^ V; H V : w. wo-
