98413. lajstromszámú szabadalom • Esőztető készülék
3Ieg. jelent 19 29. évi október hó 48-én. MAGYAR KIRÁLYI JMPK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 98413. SZÁM. — X/Ii. OSZTÁLY. Esőztető készülék. Petrovits Rudolf géplakatos és vasesztergályos Pesterzsébet. A bejelentés napja 1928. évi október hó 9-ike. A talajnak mesterséges öntözése tudvalevőleg, a termelés hozamát lényegesen felfokozza és a termés minőségét az esetleges száraz időjárástól teljesen függet-5 leníti. Fontos azonban, hogy az öntözés lehetőleg egyenletesen és kevés költséggel történjék. A költségmegtakarítás főképen azáltal érhető el, ha az öntözés lehetőleg önműködően, minél kevesebb emberi mun-10 kaerő felhasználása mellett történik. A bejelentés tárgya olyan esőztető készülék, mely nagyobb területek öntözését teljesen egyenletesen és önműködően végzi, és csak igen kevés felügyeletet és 15 kiszolgálást igényel. A találmány azon ismert tényen alapszik, hogy ha valamely mozgékonyan elrendezett edénynek egyik oldalából a víz kiáramlik, úgy az edény, a víz áramlási 20 irányával ellentétes mozgásba jut. Ezen alapelvnek megfelelően, a találmány elvén, közös forgáscsap körül, két vagy több, egyik végén zárt cső olykép van forgathatóan elrendezve, hogy a forgás-25 csapon keresztül, a csövek belsejébe nagynyomású víz jut, mely a csövek oldalfalában kiképezett lyuksoron kiáramolva a csöveket gyors forgásba hozza és ezáltal nagyobb területet önműködően, egyenle 30 tesen vízzel bepermetez ül. öntöz. A rajzon a találmánynak egyik példaképem, kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető. Az 35 1. ábra a találmánynak vázlatos távlati képét, míg a 2. ábra ahhoz tartozó részletet, nagyobb léptékben, részben függélyes metszetben tünteti fel. A locsoláshoz felhasználandó vizet tet- 40 szőleges forrásból, például vízvezetéki hálózatból, esetleg motorszivattyúval felszerelt kútból, az esőztető készülékhez az (f) tömlőn át vezetjük, mely tömlő az esőztető készülék (b) állványzatához, magas- 45 ság irányában elállíthatóan erősített (c) csőnek alsó végéhez kapcsolódik. A (c) csőnek felső végéhez, csavaranyaszerű (h) részénél fogva a kúpos (i) csap van erő sítve (2. ábra), mely hasonló kiképzésű. 50 mint az ismert elzárócsapoknak belső, forgó része. Ennek megfelelően az (i) kúpos csapban tehát üreg van, mely üregnek két átellenes (j) áttörése van. Az (i) csapnak szabad végén (k) alátétlemez el- 55 forgathatatlanul ül, efelett pedig az (1) csavaranya van elrendezve, mely az (i) csap (m) csavarorsónyúlványa köré csavarodik. Az (i) csapra, az ugyancsak kúpos felületű (s, t) csapház van rátolva, mely- 60 nek (d) középrésze előnyösen gömb alakú és olykép van elrendezve, hogy az (i) csapnak (j) áttörései a (d) gömbnek magasságába esnek. A csapház csakis alsó (s) és felső (t) végével illeszkedik az (i) csaphoz, 65 míg (d) középrésze üreges gömb alakjában van kiképezve és épen ebben tér el a közönséges elzáró csapok csapházától. A (d) gömbrésznek két vagy több, ferdén felfelé irányuló, csavarmenetekkel ellá- 70 tott (n) toldata van, melyek mindegyikébe egy-egy előnyösen ferdén felfelé irányuló (e) cső van csavarva. E csövek másik vége zárt, míg e csövek mindegyi kének egyik oldalán (g) lyuksor van. 75 A találmány működése és használati módja az eddigiek alapjám a következő: Az (f) tömlőn át az (e) csőbe bocsátott
