98413. lajstromszámú szabadalom • Esőztető készülék

3Ieg. jelent 19 29. évi október hó 48-én. MAGYAR KIRÁLYI JMPK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 98413. SZÁM. — X/Ii. OSZTÁLY. Esőztető készülék. Petrovits Rudolf géplakatos és vasesztergályos Pesterzsébet. A bejelentés napja 1928. évi október hó 9-ike. A talajnak mesterséges öntözése tudva­levőleg, a termelés hozamát lényegesen felfokozza és a termés minőségét az eset­leges száraz időjárástól teljesen függet-5 leníti. Fontos azonban, hogy az öntözés lehetőleg egyenletesen és kevés költséggel történjék. A költségmegtakarítás főképen azáltal érhető el, ha az öntözés lehetőleg önműködően, minél kevesebb emberi mun-10 kaerő felhasználása mellett történik. A bejelentés tárgya olyan esőztető ké­szülék, mely nagyobb területek öntözését teljesen egyenletesen és önműködően végzi, és csak igen kevés felügyeletet és 15 kiszolgálást igényel. A találmány azon ismert tényen alap­szik, hogy ha valamely mozgékonyan el­rendezett edénynek egyik oldalából a víz kiáramlik, úgy az edény, a víz áramlási 20 irányával ellentétes mozgásba jut. Ezen alapelvnek megfelelően, a találmány el­vén, közös forgáscsap körül, két vagy több, egyik végén zárt cső olykép van forgathatóan elrendezve, hogy a forgás-25 csapon keresztül, a csövek belsejébe nagy­nyomású víz jut, mely a csövek oldalfalá­ban kiképezett lyuksoron kiáramolva a csöveket gyors forgásba hozza és ezáltal nagyobb területet önműködően, egyenle 30 tesen vízzel bepermetez ül. öntöz. A rajzon a találmánynak egyik példa­képem, kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető. Az 35 1. ábra a találmánynak vázlatos távlati képét, míg a 2. ábra ahhoz tartozó részletet, nagyobb léptékben, részben függélyes metszetben tünteti fel. A locsoláshoz felhasználandó vizet tet- 40 szőleges forrásból, például vízvezetéki há­lózatból, esetleg motorszivattyúval fel­szerelt kútból, az esőztető készülékhez az (f) tömlőn át vezetjük, mely tömlő az esőz­tető készülék (b) állványzatához, magas- 45 ság irányában elállíthatóan erősített (c) csőnek alsó végéhez kapcsolódik. A (c) csőnek felső végéhez, csavaranyaszerű (h) részénél fogva a kúpos (i) csap van erő sítve (2. ábra), mely hasonló kiképzésű. 50 mint az ismert elzárócsapoknak belső, forgó része. Ennek megfelelően az (i) kú­pos csapban tehát üreg van, mely üreg­nek két átellenes (j) áttörése van. Az (i) csapnak szabad végén (k) alátétlemez el- 55 forgathatatlanul ül, efelett pedig az (1) csavaranya van elrendezve, mely az (i) csap (m) csavarorsónyúlványa köré csa­varodik. Az (i) csapra, az ugyancsak kú­pos felületű (s, t) csapház van rátolva, mely- 60 nek (d) középrésze előnyösen gömb alakú és olykép van elrendezve, hogy az (i) csap­nak (j) áttörései a (d) gömbnek magassá­gába esnek. A csapház csakis alsó (s) és felső (t) végével illeszkedik az (i) csaphoz, 65 míg (d) középrésze üreges gömb alakjá­ban van kiképezve és épen ebben tér el a közönséges elzáró csapok csapházától. A (d) gömbrésznek két vagy több, ferdén felfelé irányuló, csavarmenetekkel ellá- 70 tott (n) toldata van, melyek mindegyi­kébe egy-egy előnyösen ferdén felfelé irá­nyuló (e) cső van csavarva. E csövek másik vége zárt, míg e csövek mindegyi kének egyik oldalán (g) lyuksor van. 75 A találmány működése és használati módja az eddigiek alapjám a következő: Az (f) tömlőn át az (e) csőbe bocsátott

Next

/
Thumbnails
Contents