98409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép pengék, különösen biztinsági borotvapengék köszörűlésére

— 3 — A (40) bütyök utolsó két negyedfordulata alatt a köszörűkő lassan és fokozatosan jobbra mozog és ezen előremozgás a munka befejeztéig folytatódik, mely az 5 utolsó negyedfordulat végén következik be. Az 5. ábra közelebbről szemlélteti e munka különböző fázisait. Ez ábrán az (I, II, III, IV, V) számok a (8) köszörülő kőnek öt egymásutáni helyzetét jelzik; (I) a szélső baloldali helyzetnek felel meg, amikor is a penge nem érintkezik a köszörűkővel, míg ellenben az (V) szám a munka beíejeztét jelzi. Az elkészült pen-15 gét az (A, N, L, D, E) körvonal, az első (C, D) oldalon megmunkált pengét pedig az (A, B, C, D, E) körvonal szemlélteti. A hengeres (29) támasz felülete a penge (C, D) oldalával érintkezik. A köszörűkő 20 <V) helyzetében a (29) támasz (30) mélyedése (K)-nál kezdődik és (L)-nél végződik. A támasz elhelyezése után az első penge megmunkálása folytán a támaszban a (K, I, 0) mélyedés keletkezik, mely tehát 25 a köszörűkőnek a támaszra kifejtett hatását szemlélteti. Ekkor a (K, J, 0) mélyedés még a köszörűkővel szemben van. Mindegyik új penge megmunkálásának megkezdése előtt a (2.9) támaszt (a)-szög-30 gel elforgatjuk s ugyanezt tesszük minden alkalommal, valahányszor a köszörűkő a (29) támasz egy részét eltávolította. Az 5. ábrában látható módon a (IV) helyzetből az (V) helyzetbe átmenő köszörü-35 kő a támaszból az (L, G, H, L) darabot távolítja el. Ily módon a támasz mélyedése lassanként a ( K, I, H, L) körvonallal szemléltetett alakot veszi fel. A munka előrehaladása arányában e mélyedés 40 mindaddig növekszik, mígnem a támasz egész palástja a (Q, R) mélyedésig teljesen elkopik, mely mélység a penge kívánt (2 a) élszögétől függ. A (8) köszörűkő (1) helyzetében az elké-45 szült pengét hordó pengetartót még meg nem munkált pengét hordó pengetartóval cseréljük ki. Erre nyomban megkezdődik a köszörűkő előretolódása. A (8) köszörűkő a (II) helyzetben eléri a penge (B) szó 50 lét. A (II) és (III) helyzetek közötti időközben (A, B, F, C) anyag leköszörülése megy végbe és a (C) pontban metszőéi létesül. A pengék alakjának eltéréseire való tekintettel ajánlatos, hogy ne bíz-55 zuk magunkat a (C) vonal egyenes voltára és helyzetének állandóságára. Ezért a7. első (C, D) oldal megelőző köszörülését tovább folytattuk, úgyhogy a (C) pont a penge hosszközépsíkján balfelé túlhaladt. Midőn a köszörűkő a (III) helyzetet 60 éri el, a (C) vonalban, mint említettük, metszőéi képződik; mindazonáltal a munkát folytatjuk, úgyhogy a metszőéi (C)ből fokozatosan a (L) pontig tolódik el. Ha különösen a (III) és (IV) helyzetek 65 közötti munka eredményét tekintjük, azt látjuk, hogy az él a (C) ponttól a (G) pontba megy át. Ezen eltolódás közben a penge széle nincsen alátámasztva, hanem szabadon áll be. (A (K, J, O) mélyedés 70 ugyanis most az 5. ábrán látható helyzetéhez képest még lejebb van). Ennélfogva a munka ezen része alatt (C, G) méretű taraj képződik. Ez felel meg a bevezető leg említett fémsávnak, mely a köszörűkő 75 nyomásának hatása alatt elhajlik, úgyhogy azt a köszörűkő nem távolíthatja el. Mihelyt a köszörűkő eléri a (IV) helyzetet, az előbbi feltételek hirtelen módo. sulnak, minthogy most a metszőéi (G)-ben 80 van és a penge (G, D) oldalát a (29) tá masz, mely ekkor a (D, G, H) alakot mutatja, most egészen a metszőélig megtámasztja. A köszörűkőnek a (IV—V) irányban való legkisebb további előretolódásá- 85 nál a fémsáv, a támasz és a köszörűkő közé be van ékelve és a köszörűkő e sávot megsemmisíti. A köszörűkőnek a (IV) helyzetből az (V) helyzetbe való előretolása közben a penge (G, M, N, L) része és 90 a támasz (G, H, L) része egymással egyidejűleg köszörültetik le és a metszőéi a (G) pontból az (L) pontba megy át anélkül, hogy ezen előrehaladás bármely pillanatában újabb taraj képződhetne, mint- 95 hogy a penge széle egészen a metszőélig, az utóbbit is beleértve, teljes egészében alá van támasztva. Midőn tehát a köszörűkő az (L) ponthoz érkezik, a metszői ól teljesen éles marad és éppen ebben van 100 a találmány célja. Fölöslegesnek mutatkozik az első oldalnak az (L) pontnál nagyobb magasságig, pl. a (G) pontig való megtámasztását biz- ; tosítani, minthogy a taraj csakhamar el- 105 távolíttatik és a köszörűkő a támasszal érintkezésbe jut és így az érintkezési pont magába az (L) pontba mehet át. Ennek feltételezése mellett a (29) hengeres tá-: masz helyett (U, V, L, W, Y) alakú egy-. 110 szerű lemezt alkalmazhatunk, melyet sem előre mozgatni, sem pedig minden újab\> munkánál eltávolítani nem kell, minthogy ..az. kopásnak nincsen alávetve* Mintán a végleges metszőélnek igen 115 finomnak kell lennie, nem ajánlatos a