98409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép pengék, különösen biztinsági borotvapengék köszörűlésére

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98409. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás és gép pengék, különösen biztonsági borotvapengék köszörülésére. Société d'Etudes de Machines a Affuter Páris. A bejelentés napja 1928. évi november hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi november hó 23-ika. A találmány pengék, különösen bizton­sági borotvapengék köszörülésére való el­járásra és gépre vonatkozik. A találmány lényege abban van, hogy a metszőélnek 5 egyik, már köszörült oldalát (melyet első oldalnak fogunk nevezni) a másik oldal köszörülése alatt külön támasz segélyével megtámasztva tartjuk, még pedig oly mó­don, hogy a köszörűkő a második oldal kö-10 szörülése közben az említett támaszba be­hatol. Az első oldal azon egész felülete, mely a használatba veendő metszőéi helyé­nek szomszédságában van, oly alátámasz­tást kap, hogy a második oldal köszörülése 15 alkalmával, tehát a metszőéi létesítése­kor, minden tarajképződést elkerülünk. Ezen célból a támasz felülete ugyanolyan (vagy közelítőleg olyan) görbülettel bír, mint az általa alátámasztandó első oldal 20 felülete. Ezen eljárás keresztülvitelére oly tá­maszt használhatunk, mely minden, egyik oldalán köszörült új penge számára újabb felületet nyújt, mely a megelőző penge 25 köszörülése alatt használt felület helyébe lép. A találmány lehetővé teszi, hogy pusz tán magával a köszörüléssel tökéletesen éles és tarajnélküli metszőélre tegyünk 30 szert. Ekként az eddigiekkel szemben min den tarajeltávolítás szükségét elkerüljük. A tarajeltávolítás művelete a régebbi gyártási módszerek alkalmazásánál külö­nösen fáradságos volt és hegyes élszög, ill, 85 éles vonal nélküli, vagyis metszésre alkal­matlan élt hagyott meg; ennélfogva a metszőéi kiélezéséhez hosszadalmas esi* szólás volt szükséges és ezen utóbbi művelet azzal a kockázattal járt, hogy a metszőéi nagymérvű rongálást szenvedhetett. Ez- 40 zel szemben a találmány alkalmazásánál a köszörülés után éles metszőéi áll ren­delkezésünkre, mely a köszöriilési folya­mat után érintetlen marad, egyúttal pe­dig fokozzuk a gépek gazdaságosságát és 45 az előállított pengék minőségét. A találmány a következőkön alapszik: Ha fémből álló munkadarabot valamely vágó vagy koptató szerszámmal megmun­kálunk, akkor a munkadarab szélén fém- 50 sáv marad vissza. E sáv a munkadarab vékonyított részétől ered, mely csekély vastagsága folytán hajlékony és nem lé­vén abban az állapotban, hogy azt a szer­szám elmesse, a szerszám nyomása alatt 55 meghajlik anélkül, hogy azt a szerszám megmunkálta volna. Ez a fémsáv, melyet sok esetben varratnak vagy gerincnek ne veznek, könnyen képződik oly két felület metszésénél, melyeknek a metszési vonal- 60 ban emelt érintősíkjai igen kis szöget ké­peznek; ez az eset áll fenn késeknél és bo­rotvapengéknél. A tarajképződés elkerü­lésére az említett fémsávnak a hajlítás el­len elegendő ellenállást kell kölcsönözni, 65 A találmány szerint e fémsáv hajlítási nyomatékát, annak minden pontjában, azzal küszöböljük ki, hogy a metszőéi szé­léig, az utóbbit beleértve, a nyomatéki kar hosszát csúszó támasz segélyével megsem- 70 misítjük, amivel minden tarajképződést elkerülünk. Gyakorlatilag ezenfelül cél­szerű oly támasz alkalmazása, mely a pen­gét ama vonalon túl támasztja meg, mely a metszőélt fogja képezni, úgyhogy a kö- 75 szörűkő a fentemlített második oldal kö­szörülése alkalmával a penge egy részével egyidejűleg magának a támasznak egy

Next

/
Thumbnails
Contents