98389. lajstromszámú szabadalom • Ablakredőny

Megjelent 1929. évi október lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98389. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Ablakredőny. IJlaskovicli Ernest földbirtokos Budapest. A bejelentés napja 1929. évi április hó 13-ika. Jelen találmány tárgya ablakredőny, mely az eddig ismeretessé vált redőnyöknél lényegesen olcsóbban állítható elő, mimellett meleg nyári időben a szobát nem-5 csak a nap túlerős fényétől, hanem a kellemetlen hőségtől is megvédi, emellett sokféleképen szabályozható, könnyen szétszedhető és tisztítható, tehát céljának minden tekintetben tökéletesen megfelel. 10 Ezenkívül a találmány szerinti redőny bármely ablakra könnyen és minden változtatás nélkül fölszerelhető. A csatolt rajz a találmány tárgyának egyik példaképeni kiviteli alakját ábrá-15 zolja. Az 1. ábra a szokásos szerkezetű ablakok egyik ablakszárnyához tartozó redőnyt elölnézetben tünteti föl. A 2. ós 3. ábra ezen redőny részleges hossz-, 20 illetve keresztmetszete, nagyobb léptékben. A 4. ábra a találmány szerinti redőnyökkel teljesen felszerelt ablaknézete kívülről, vagyis az utca felől. Az 25 5. ábra egy részlet. Végül a 6. és 7. ábra a redőnyökkel ellátott ablak vízszintes, illetve függőleges metszete, a redőny különböző beállításaiban. A redőny lényeges alkatrészeit a nyílá-30 sokkal ellátott (1) és (2) lemezek, valamint a (3) hornyolt keret képezik. Az (1) és (2) lemezek, melyek célszerűen furnirlemezek összeragasztása által készülnek, (a rajzon példaképen négyet tüntettünk fel) a víz-35 szintesen fekvő (4) nyílásokkal vannak ellátva, mely utóbbiak nagysága és egymástól mórt távolsága a két (1) és (2) lemezen pontosan egyenlő, úgyhogy a lemezek egymásra fektetésénél a nyílások fedésbe jutnak egymással. A (3) keret meg- 40 fordított U-alakkal bír, vagyis alul nyitott négyszöget képez. A (3) keret mindhárom oldala U-keresztmetszetű, úgy mint az a 3. ábrán látható, vagyis a (3) keret az (1) és (2) lemezek számára az (5) ho- 45 ronnyal van ellátva, (2. és 3. ábra). A redőny összeszerelésénél először a (2) lemezt, majd az (1) lemezt toljuk a (3) keret (5) hornyába. Az (1) és (2) lemezek pontosan illenek az (5) horonyba, a rajzon csupán 50 könnyebb áttekintés érdekóbn rajzoltunk a két lemez közé csekély hézagot. A (2) lemeznek a redőny használata közben függőleges irányban mozogni kell, miért is azt nem kapcsoljuk mereven a (3) kerethez, 55 hanem a keret mindkét függőleges szárán az (5) horonyban (6) lemezrúgókat helyezünk el, (3. és 5. ábra), melyek terheletlen állapotban az 5. ábrán látható alakkal bírnak, a (2) lemez betolása után pedig az (5) 60 horony falához sínulnak és a lemezt kétoldalról összeszorítják, miáltal az minden helyzetben megáll. Az (1) lemeznek használat közben nem kell mozognia, miért is annak helybentartására alsó részén a (7) 65 és (8) léceket erősítjük meg, melyek a lemez teljes betolása után a (3) keret hiányzó negyedik oldalának helyére kerülnek és a keret függőleges száraival tertszésszerinti módon, pl. a (9) sarokvasak útján, (3. és 4. 70 ábra) összekapcsolhatók. Az 1. és 2. ábra a mozgatható (2) lemeznek legfelső állását tünteti föl, melyben az a (6) rúgók hatása folytán megmarad és melynél az összes (4) nyílások a két lemezen fedésben vannak, 75 a redőny tehát a fényt átbocsájtja. Ha a (2) lemezt az alsó szélén megerősített (13) merevítő léc, vagy az azon levő (14) fogan-