98366. lajstromszámú szabadalom • Kemence vagy retorta kavarószerkezettel

- 3 — felett fekvő vályút szemléltet egy kavaróval és a hőszigetelés fémburkolatával. A 6. és 7. ábrák a burkolatnak a vályúkkal való összeköttetését részletrajzban tünte-5 tik fel. A 8. és 9. ábrák egy kavarót és annak rögzítő részét felülnézetben, ill. metszetben szemléltetik. A 10. ábra a hőszigetelés módosított kivi-10 teli alakja alaprajzban és a 11. ábra ugyanannak a berendezésnek metszete. A rajzban, mely természetesen a találmány tárgyának csak példaképem kiviteli 15 alakját szemlélteti, (1) jelöli a gyűrűalakú egymás fölött fekvő vályúkat. Ezeknek (2) oldalfalai (1. és 5. ábra) úgy vannak kiképezve, hogy az egyik vályúnak alsó szegélye az alatta fekvőnek felső szegé-20 lyével fogazás módjára kapcsolódik. A vályúk azonkívül a (2a) részek által tartatnak össze (1., 5. és 7. ábra). Az egymás fölött fekvő vályúk tartógyűrűn vagy (3) alakzatlemezen fekszenek és központos (4) 25 hevítőkamrát alkotnak. Ebben a tűzállóanyagból (samotte-ból) álló üreges (5) test foglal helyet, mely a belső (6) kamrának alsó részében a (7) égőket tartalmazza. Ezek gáz- vagy szénportüzelésra lehetnek 30 berendezve és. a processzusból nyert gázokkal tarthatók üzemben. Az égési gázok a (6) égéskamrában felszállnak, ily módon felhevítik a gyűrűalakú (5) testet és (8) nyílásokon át a (4) hevítőkamarába vo-35 nulnak, ahol az (1) vályúknak gyűrűalakú belső oldalfalaiba ütköznek és ezeknek mentén végigáramlanak. A vályúknak többi része tehát hővezetés útján hevíttetik fel. A vályúk gyűrűalakú (2) részeinek 40 belső felülete és az 5 testnek külső felülete, mely test úgyszólván hőelosztó gyanánt szolgál, pl. hullámosan van alakítva oly célból, hogy a hevítőgázok lehetőleg benső érintkezésbe jussanak a vályúk (2) 45 részeivel és az anyagra való hőátvitel a lehető legkedvezőbb legyen. A (4) hevítőkamarának felső részét gyűrűalakú (9) lemez zárja el, melyben (10) beömlési nyílás van kiképezve, mely a kemencét a 50 bunkerrel összeköti. A fűtőgázok ezen a nyíláson át áramlanak a (11) bunkerbe, ahol az anyagot szárítják és előmelegítik, mielőtt az az (1) vályúkba kerül. A legfelső vályúnak anyaggal való ellátása oly 55 módon történik, hogy az anyag a bunkerből először is a (9) lemezre hull. Az adagoló-szerkezet valamely forgó részével összekötött (12) lesűrolószerv az anyagot a (9) lemezről a legfelső vályúba hozza, mely berendezés egyúttal az adagolt 60 mennyiség szabályozására és beállítására szolgál. Természetesen más adagolószerkezetet is alkalmazhatunk. Az anyag végigvándorol a vályúkon lefelé és e közlőn a forró vályúk által leadott meleg 65 által felhevíttetik úgy, hogy illó alkatrészei gőz vagy gáz alakjában kihajtatnak. Minthogy a meleg a vályúk szerkezeti anyagán át vezetés útján terjed tova. a vályúknak az anyag által nem borított 70 felületein hőveszteségek léphetnek fel. Ezeknek csökkentésére a vályúknak ezen részeit hőszigetelő szerekkel vonjuk be (5. ábra). A (13) hőszigtelőszereket a (14) fémburkolatok rögzítik helyzetükben, mely 75 utóbbiaknak a vályúk alsó részének megközelítő alakját adjuk. A burkolatok szigetelő rétege további biztosítására belső és külső szegélyükön a vályúkkal lehetnek összekötve pl. úgy, hogy a burkolat belső 80 szegélyét (14a) nyúlványokkal látjuk el (6. ábra), melyek a vályúk belső (2) szegélyeiben kiképezett hasítékokba, hornyokba vagy nyílásokba kapcsolódhatnak. A külső szegély a vályúk kerületén csava- 85 rokkal rögzíthető (5. ábra). A (14) burkolat a vályúk külső peremén túl van meghosszabbítva. Az ily módon keletkező fölfelé dűlő szegélyfelületekben (16) kivágások vagy nyílások vannak elrendezve. 90 Ezek egymáshoz képest el vannak tolva úgy, hogy valamely vályú szegélyfelületének kivágása sohasem fekszik a fölötte vagy alatta fekvő vályúé fölött. A szegélyfelületeknek kivágásain át az anyag 95 a következő vályúba esik, ahol is elsősorban annak szegélyfelületére kerül, innen azután a vályúba, melyben tovább szállíttatik, amíg megfelelő (16) kivágáson át az utánakövetkező vályúba üríttetik. Az 100 anyagnak a vályúkban való mozgatása (17) kavarókkal vagy efféle szervekkel történik, melyek a kavaróberendezés súlya által szoríttatnak a* vályúk felső oldalához. A (17) kavarok, melyeknek 105 alakját a 2. és 8. ábrák világosan mutatják a berendezés sugárirányához képest dűlt helyzetet foglalnak el a vályúkban. A kavarok (18) közbenső részek útján vannak egymással összekötve, melyek egy 110 utánaengedő gyűrűt vagy végnélküli láncot, tehát a kavarókkal úgyszólván egységes kavaróberendezést alkotnak, mely a vályúknak felületén nyugszik. A kavaróknak a vályúkhoz képest vég- 115 zett mozgásánál, mely az anyagnak mozgatását vagy keverését eredményezi, a kavarok a hő hatására fel-