98354. lajstromszámú szabadalom • Fejhallgató
Megjelent 192 9. évi szeptember li ó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98354. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Fejhallgató. Kárpáti Aladár fog-technikus Budapest (Dohány-u. 39.), Szilágyi Lajos oki. gépészmérnök Budapest (Dohány-u. 83.). A bejelentés napja 1928. évi november hó 19-ike. Az eddig ismert és használatos fejhallgatóknak köziismert hátránya, hogy a kagylók a fület nyomják, miért is a jelenlegi fejhallgatóknak hosszabb időn át 5 való használata fárasztó és gyakran fájdalmas is, mivel a fülkagyló a rá gyakorolt tartós nyomás folytán elzsibbad és megfájdul. A jelenlegi fejhallgatóknak e hátránya azoknak elhibázott szerkezeti 10 kiképzésében rejlik. A jelenlegi fejhallgatók ugyanis rugalmas kengyelből állanak, amelynek két végéhez a hallgató-kagylók a kengyel szárvégeinek meghosszabbítása irányában el-15 állíthatóan vannak erősítve azért, hogy a kagylókat a kengyelhez képest mindenkor olykép lehessen beállítani, hogy a hallgatót használó fejére illesztett szorítókengyel esetén, a kagylók az illetőnek fülé-20 hez illeszkedjenek. A jelenlegi fejhallgatóknál tehát a szorítókengyel a kagylókat a fülhöz szorítja, éspedig akkora erővel, hogy az általa kiváltott súrlódás a fejhallgatót fejünkön biztosítsa akkor is, ha 25 fejünkkel kisebb-nagyobb mozgásokat végzünk. A jelenlegi fejhallgatóknál a kagylóknak a fülhöz illeszkedő felületei, a kengyel szárvégeihez képest beljebb állnak, vagyis a kengyel szárvégeinek egymástóli 30 távolsága nagyobb á kagylók illeszkedő felületének egymástóli távolságánál, mert csakis ily elrendezés mellett volt biztosítható, hogy a hallgatókagylók a fülkagylókra, a kengyel rugalmas szorító 35 ereje folytán rászoruljanak. A találmány szerint e hátrányokat azáltal küszöböljük ki, hogy a hallgatókagylókat a tartókengyelhez képest nemcsak a tartókengyel szárvégeinek hosszirányában, hanem erre merőleges, vagy 40 közel merőleges irányban is elállíthatóan képezzük ki. Amíg tehát eddig a hallgatókagylók egymástóli távolságának változtatása a kengyelnek csakis rugalmas szétfeszítése vagy rugalmas összenyomása ré- 45 vén volt lehetséges, addig a találmány szerint a kagylóknak egymástóli távolságát a kengyel feszültségi állapotától függetlenül változtathatjuk. A találmány szerint továbbá a fejhallgatónak a fejen 50 való rögzítését nem a kagylóknak a fülre való szorításával, hanem a kengyel szárvégeinek ,a fejnek a fül feletti részeire való szorításával érjük el, míg a kagylókat a kengyelszárvégekhez képest olykép 55 állítjuk be, hogy azok a fülhöz, nyomás nélkül simuljanak. A fejnek fül feletti, hajzattal borított részei nyomás iránt aránytalanul kisebb mértékben érzékenyek, mint a fülkagyló éspedig részben 60 azért is, mivel a kalapviselet folytán hosszantartóbb nyomáshoz szokva vannak. A találmány elvén a hangerősség is némileg szabályozható, amennyiben túl nagy hangerősség esetén a kagylókat a fültől 65 kissé távolabbra állítjuk, amiáltal a hangerősséget a kívánt mértékre lefokozhatjuk. A hallgatókagylóknak e helyzetében a fülkagyló a küllevegővel szabadon érintkezik és szellőződik. 70 A rajzon a találmánynak egyik példaképpeni, kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető: Az 1. ábra a teljes fejhallgatónak elől- 75 nézete, a 2. ábra oldalnézete, míg a 3—4.
