98328. lajstromszámú szabadalom • Erjesztő verem rothadó anyagoknak trágyává való átalakítására

— 2 — ér, vízszintesen elhelyezett üreges téglák­ból, a felül megmaradó kis háromszög­alakú (h) rész pedig tömör téglákból áll. A két kamrát az (i> tömör falazat vá- 5 laszíj a el egymástól, melynek mindkét ol­dala iűggélyegesen felállítok üreges (k) téglákból álló falrészekkel van borítva. Valamennyi falban (1, 1 nyílások van­nak meghagyva az erjesztendő anyaghoz 10 szükséges levegő elosztása céljából. A kél kamra (d mellső részén, pontosan az (i> választóidba' szemben lévő pon­ton, az (m> légbebocsáló nyílás van ki­­képezve. melyet síiríí fémháló véd. 15 Mindegyik kamra feneke a középpont felé konvergáló, lejtős síkokból áll. ahol is a középpontban egy-egy (o csatornával közlekedő (n rács van. A két (o; elvezető­csatorna a folyadékot összegyűjtő közös 20 (p gödörbe torkol. Mindegyik kamra, mellső (d részén egy­­egy. pántokkal merevített (q függélyes tolóajtóval van ellátva, melyek a 2. ábrán látható módon U keresztmetszetű vasíar- 25 Lókban vezetődnek. A (q ajtóknak meg­­íeieiően. melyek zsiiipszerűen uiozgatbatók, a verem (s) tetejében két hasonló (r) ajtó van elrendezve. Az (r ajtók a tető belső oldalán az (u) 30 hossztartók (t öve és az ezen hossztartó­kon megerősített (v szögvas közölt veze­tődnek. Az (u hossztartók a falazat felső szé­lére vannak lektetve és a (\v lemezeket 35 hordják, melyek a tulajdonképeni tetőt al­kotják és melyek felül célszerűen beton­réteggel vannak borítva. Az egymásnak megfelelő (q, r) tolóajtók az erjesztendő anyag behelyezésére és el- 40 távolítására szolgálnak. Világos, hogy mind­egyik ajtó a másiktól függetlenül nyitható. Az (f. g; oldalfalak külső oldala (x) habarcsréteggel van borítva (4. ábra), mely az üreges téglák nyílásait elfödi. 45 Az erjesztendő orgános anyagokat az (a, a) kamrákba töltjük. Néhány nap múlva az anyagban igen élénk és szabályos nagy hőmérsékletű erjedés megy végbe, különö­sen, ha az anyagok elegendő nedvességet tartalmaznak, mely szükség esetén víz, 50 trágyalé, vér vagy más folyadék hozzá­adásával pótolható. Ezen anyagok rövid idő alatt mezőgazdasági célokra kiválóan alkalmas trágyává alakulnak át. mely hi­giénikus és gazdasági szempontból löké- 55 lelesen. kielégítő eredményeket szolgáltat. Az anyagnak ezen kamrákban való erjesz­tése megöli a közegészségre káros, összes mikroorganizmusokat, valamint a növényi élősdiek csíráit is, melyek ezen erjeszt- 60 hető anyagok minden grammjában millió­­számra találhatók és a mezőgazdaságban általában igen súlyos hátrányokat okoz­hatnak. A találmány szerinti erjesztőverem igen 65 olcsón állítható elő, könnyen kezelhető és úgy a városokban összegyűjtőn szeméinek, mint vidéken az istállószemétnek és álta­lában minden rothadó anyagnak erjeszté­sére kiválóan alkalmas. 70 Az eddigelé hasonló célokra szolgáló er­­jeszlőberendezések nagy hátrányokat mu­tatnak. Ilyen pl az ammoniákos nitrogén elvesztése, az előállított csekélyértékű trá­gyához képest, túl magas berendezési költ- 75 ségek. nagy munkaköllségek. egyenlőtlen erjedés slb., miértis az építési és üzem­költség fedezésére gyakran kénytelenek vol­tak a trágvaszer árál emelni. A leírt be­rendezés mindezen hátrányokat teljesen ki- 80 küszöböli, mindenekelőtt pedig biztosítja azt. hogy az anyag oldalról a közép felé tökéletes légellátásban részesüljön. A leírt kamrák fertőző betegségben elpusztult álla­tok hulláinak megsemmisítésére is alkal- 85 más, melyeknek darabjait 30 cm. magas­ságú rétegben az erjesztendő anyaghal­mazra helyezzük. Ekként az állati hul­lák ezen megsemmisítése révén a leírt kamrák a községi háztartási költségek csők- 90 kenlése szempontjából is fontos előnyt nyújtanak. Szabadalmi igények: 1. Rothadó anyagoknak trágyává való át­alakítására szolgáló, zárt falazott kam- 95 rákból álló erjesztőverem, melyei a rács­csal ellátott (m) nyíláson át bebocsá-1

Next

/
Thumbnails
Contents