98298. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy víztartalmú anyagoknak fáradt gázok segélyével való szárítására

Megjelent 1929. évi szeptember l

ió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI fflj/gm SZABADALMI BIRÚSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98298. SZÁM.' — IV/i. (n/c.. Il/h.) OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nagy víztartalmú anyagoknak fáradt gázok segélyével való szárítására. Oesterreichische Bamag-Büttner-Werke A.-G. cég Wien. A bejelentés napja 1929. évi január hó 2-ika, Ausztriai elsőbbsége 1928. évi január hó 3-ika. A legtöbb anyag, nevezetesen mindennemű hulladékanyagok, mint répaszeletek és efélék, melyek a gyakorlatban, a költség miatt, többnyire csak valamely tűz-5 helyből származó fáradt gázok segélyével száríttatnak, azt a hátrányt mutatja, hogy azok a fáradt gázokkal elragadott tisztátlanságok, mint korom és hamú folytán, csúnya színűek és nem tetszetős külsejűek 10 lesznek. Azt találtuk már most, hogy jóval tisztább és szebb külsejű termékeket kapunk, ha ez anyagokat előbb felületesen, tiszta, azaz korom- és hamumentes égési gázok vagy forró levegő alkalmazásával, 15 előszárítjuk ós csak azután szárítjuk készre fáradt gázok segélyével. Az első, a felszínes szárítást (előszárítást) célszerűen az anyagnak forgó szárítódobon, az égési gázokkal egyen- vagy 20 ellenáramban való keresztülvezetésével végezzük, míg a készreszárítás egy a köpenyrészén hasítékokkal vagy lyukakkal ellátott, lapátokkal felszerelt dobban történik, melyen a forró, fáradt gázokat a 25 dob tengelyére merőleges irányban vezetjük keresztül és melyben azok a tengelyirányban tovahaladó, az előszárításból eredő, tiszta gázokkal találkoznak össze. Az ekkor fellépő örvénylés folytán egy-30 részt a hőnek a szárítandó anyagra való jó átadódása következik be, másrészt pedig a fáradt gázok által magukkal hozott tisztátlanságoknak a szárítandó anyagra való lerakódása meggátoltatdk és e tisztát-35 lanságok a szárításból eredő gőzökkel elvezettetnek. A mellékelt rajzon az ezen eljárás véghezvitelére szogáló berendezés, egyik foganatosítási példájában, vázlatosan van bemutatva és pedig az 40 1. ábra a berendezés hosszmetszetét mutatja, a 2. ábra a második szárítódob keresztmetszetét nagyobb léptékben tünteti fel, végül a 45 3. ábra ezen dob egy második foganatosítási példájának keresztmetszetét mutatja. A rajzon (1) jelöli a tűzhelyt, mely forró, tiszta füstgázokat szolgáltat. Ezen 50 tűzhelyhez a (2) szárítódob csatlakozik, mely egyik végén, a szokásos módon, a rajzon nem ábrázolt garattal van ellátva a szárítandó anyag bevezetésére és mely önmagában véve ismert beépítményeket 55 tartalmaz a szárítandó anyag szétosztására és továbbítására. A (2) dobon tengelyirányban, az (1) tűzhelyből jövő, forró, tiszta gázok vonulnak keresztül a szárítandó anyaggal azonos irányban. A (2) 60 dobhoz a (3) dob csatlakozik, mely (5) kamrában van elhelyezve; utóbbi (6) kivevezető nyílással bír. Ezen (5) kamrához, a (4) csatorna segélyével, pl. valamely kazántüzelésből, fáradt gázokat vezetünk, 65 melyek a (3) dob köpenyében kiképezett (10) hasítékon (2. ábra) haladnak keresztül és a (2) dobból jövő gázokkal, örvényképződés közben, összetalálkoznak. Az (5) kamrában levő, megfelelő beépítmények a 70 fáradt gázokat a dobon keresztülvonulni kényszerítik. A (3) dob a szárítandó anyag jó átkeverésére és tovamozgatására szolgáló (8) la-