98267. lajstromszámú szabadalom • Burgonyafészekrakógép

^ Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRALYf SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 98267. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Burgonyafészekrakógép. Grünfoerger József oki. gazda és Loky József uradalmi főgépész Nagyvarsány. A bejelentés napja 1928. évi julius hó 13-ika. Ismeretesek már oly gazdasági gépek, melyeknek segélyével az elvetendő burgonya helye megjelölhető. E gépek azonban az elvetendő burgonya helyét csak megjelölik és a gép után jövő munkás azután a megjelölt helyet kapával annyira kimélyíti, hogy abba a burgonya elvethető legyen. Tapasztalat szerint azonban a munkások a kapavágást pontosan soha-10 sem eszközlik. Ezáltal kétféle hiba keletkezik. Ha a kapavágás a sorban marad, de amellett az egyes vetőhelyek a rendesnél nagyobb távolságúak, úgy csak kevesebb burgonya bokor fog kihajtani és a 15 termés csökken. Ha viszont a kapavágások a kelleténél sűrűbbek, úgy a burgonyabokrok egymáshoz túl közel kerülnek és egymást szabad fejlődésükben gátolják. Ha végül a kapavágás a sorból ki-20 lép, úgy géppel való kapálás esetén, a kapálógép a nem pontosan sorba veteti burgonyabokrokat kivágja. További hátrány, hogy az egyes munkások különböző mély kapavágásokat készítenek, amiáltal !5 a burgonya a földbe különböző mélyre kerül, egyenetlenül hajt ki, és az első kapálásnak ideje, mely a burgonyánál a legfontosabb, kitolatik. Mind e hátrányok a találmány szerinti 10 burgonyafészekrakógépnél kiküszöböltetnek. E gép kettős munkát végez, nevezetesen, szabályos távolságban és egyenleletes mélységben vetőbarázdákat húz, e vetőbarázdák mindegyikébe pedig egyen-5 letes távolságban és mélységben oly fészkeket létesít, amelyekbe a burgonya közvetlenül elhelyezhető. Ennek megfelelően a találmány szerinti gép két együttműködő részből áll, nevezetesen egy barázdahúzó-szerkezetből és egy fészekkészítő- 40 szerkezetből. E két szerkezet közös egységgé van egyesítve; több ilyen gépegységet burgonyafészekrakógéppé egyesíthetünk azáltal, hogy azokat oly vontatható kocsivázszerkezetre szereljük, mely 45 az ismert sorvetőgépek négykerekű kocsialvázával teljesen azonos kiképzésű lehet. A találmány szerinti gépegységek e kocsialváz csoroszlyahúzóvasához erősíttetnek. A rajzon a találmány szerinti gépegy- 50 ségnek egyik példaképeni, kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül számos eltérés is képzelhető. A rajzon az 55 1. ábra a gép vázlatos oldalnézetét, a 2. ábra pedig vázlatos felülnézetét mutatja. A vetőgéptaligának, ill. kocsi alváznak (m) csoroszlyahúzóvasához, az (n) tartó- 60 kar, bármely ismert módon, fel-alá lenghetően van erősítve, melyhez a (b) csoroszlya és emögött a barázdahúzó (c) ekevas van, úgynevezett kétkormányú eketest, ismert módon erősítve. Az (m) cso- 65 roszlyahúzóvashoz a (d) tartórúd is van erősítve, melynek mellső (d') vége villásan szótágazik és az (m) csoroszlyahúzóvashoz az (n) tartóvas megerősítési helyétől jobbra-balra, bármely ismert módon, 70 fel-alá lenghetően van erősítve. E (d) tartóvasnak hátsó (d") része szintén villás és villaszárai között az (e) kerék van ágyazva, amelynek kerületén a fészekkészítő (f) kúpok vannak kiképezve. A ke- 75 réktengely egyik végéhez, (g) kardáncsukló, ill. gömbcsukló közvetítésével az (i) tengelynyúlvány, a keréktengely má-