98265. lajstromszámú szabadalom • Fűrészportüzelésű kályha
^ Megjelent 192 9. évi szeptember hó 16-á n. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98265. SZÁM. — IIh/1. OSZTÁLY. Ffirészportüzelésű kályha. Ferkő János ny. máv. főmozdonyvezető Miskolc. A bejelentés napja 1928. évi november hó 13-ika. . A bejelentés tárgya fürészportüzelésű kályha, mely tüzelőanyagként az olcsó fürészport használja fel. A fürészpornak melegfejtő-képessége azonos a rendes | 5 tüzelőfának melegfejtő-képességével, tüzelésre azonban minden további nélkül azért nem használható fel, mivel porszerűségénél fogva a tüzet könnyen elfojtja és kis huzat esetén a tűz elalszik, nagy huzat 10 esetén pedig a fürészpor elégetetlenül ragadtatik a kürtőbe. Azonkívül a fürészporból, ha a tüzet fenn akartuk tartani, egyszerre csak kis mennyiséget szabadott a tűzre tenni, ezt viszont gyakrabban meg 15 kellett ismételni úgy, hogy a fürészpor elégetése csak sok fáradtsággal és időveszteséggel volt lehetséges. A bejelentés tárgya mind e hátrányokat kiküszöböli és lehetségessé teszi, hogy 20 a fűtőkályhába egyszerre nagy mennyiségű, hosszú időn át elégő fürészport juttassunk, mely aránylag kis huzat mellett, nagy meleg-kifejtéssel és minden felügyelet nélkül, hosszú időn át ég. 25 A találmány lényege abban áll, hogy a fürészport, az eddigi tüzelőanyagoktól eltérően, nem dobjuk közvetlenül a rostélyra, hanem a fürészport a rostély fölé helyezett tartányban helyezzük el, amely-30 ben a fűtőgázok számára függélyes csatornát létesítünk. A fürészpor e tartány belsejéből annak széle felé, a függélyes csatornától kiindulólag ég el és a keletkezett fűtőgázok a betéttartányfala, vala-35 mint a kályha köpenye közötti teret végig súrolva juthatnak csak a kürtőbe, miközben melegüket a fűtendő helyiségnek átadják. A találmány szerinti fűtőkályha fűrészporon kívül bármely más tüzelőanyagnak; 40 elégetésére is előnyösen és jó hatásfokkal felhasználható. A rajzon a találmánynak egyik példaképem kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, 45 számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a találmány szerinti fűtőkályhának függélyes hosszmetszete, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint, a 50 3. ábra a kályha köpenyrészének távlati képe, a 4. ábra a fürészport felvevő betétnek távlati képe, határoló falainak részleges eltávolítása mellett, az 55 5. ábra végül a kályhabetét távlati képe fenékrészének eltávolítása mellett. A találmány szerinti kályha előnyösen vaslemezből készül és egyik főrészét a lábakon nyugvó, előnyösen négyszög kereszt- 60 metszetű (b) köpeny alkotja, melynek mellső részén, alul a (c) tüzelőajtó van, felső részén, hátul az (f) füstelvezetőcső van, míg alsó részéhez az ismert kiképzésű (d) hamuláda csatlakozik. A kályha- 65 köpenynek alsó, a (d) hamuládához csatlakozó részén az (e) rostélyfelület van kiképezve. A fürészpor felvételére e (b) kályhaköpenybe illeszthető (g) tartány szolgál, 70 mely a kályhaköpenynél valamivel kisebb keresztmetszetű olykép, hogy a köpeny és a tartány között az (m) tér keletkezik, amelyen a kályhának mellső és két oldalsó falán a fűtőgázok lefelé áramolnak és a 75 (n) terelő fal, valamint a köpeny hátsó
