98245. lajstromszámú szabadalom • Szinkrónikusan forgó egyenirányító
között vannak összekötve és ez esetben a (11) transzformátor nullpontjához csatlakoznak. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a 5 hajtó (32) szinkrónmótornak sztátorja (33) kézi kerékkel ismert módon állítható el. A mótor tengelyén egymáshoz képest 120°-kal eltoltan a (15, 16, 17) kontaktusadók ülnek, amelyeknek végei a (12, 13,14) 10 csixszógyűrűkig vannak vezetve. Ezek a csúszógyűrűk a (34) szigetelő fazék fenekén nyernek megerősítést, amely fazékban a három (15, 16, 17) kontaktusadó forog. A szigetelő fazék belső kerületén vannak a 15 (18—25) szedő szegmentumok megerősítve, amelyek a három (15, 16, 17) kontaktusadó forgása közben felváltva kerülnek egymással összeköttetésbe. A berendezés önmagában véve ismert 20 módon működik. A mótor sztátorjának elforgatását feleslegessé teendő, a (34) szigetelő fazekat oly módon lehet forgathatóan ágyazni, hogy beállítása révén a kontaktus-létesülésnelc 25 egészen pontos beállítása válik lehetővé. Ez az ilyen kiképzés speciális motorokat feleslegessé tesz, ami megint csak a berendezés további olcsóbbodását idézi elő. Szigetelő fazék helyett a (18—25) szedő-30 szegmentumokat karok is hordhatják, amelyek ez esetben a szigetelő fazék fenekét helyettesítő szigetelő lemezen erősíthetők meg. Ugyanezen a szigetelő lemezen találnak a központos (12, 13, 14) csúszó-35 gyűrűk is megerősítést, amelyek között a mászó út növelése céljából koncentrikus szigetelő bordák nyernek elhelyezést. Ez az elrendezés a szigetelő fazékkal szemben azt az előnyt nyújtja, hogy a forgás alatt 40 és kontaktus-létesülések közben keletkező savak és gázok akadálytalanul távozhatnak. Szabadalmi igények: 1. Szinkrónikusan forgó egyenirányító, 45 amelynél a többfázisú feszültség a forgó kontaktusadókra van helyezve és amelynél a túlfeszültségeknek tompítására a mindenkori kiiktatott fázisban szinkrónikusan vezérelt ellenállás nyer alkalmazást, amire jellemző a kontak- 50 tusadók egyetlen forgó rendszere és egymáshoz képest eltoltan elrendezett áramszedő szegmentumok oly két sora, amelyek közül az egyik sor az egyenáram leszedésére szolgál, a másik sor 55 szegmentumai pedig segédellenállásokon át egymással vannak összekötve. 2. Az 1. igényben védett egyenirányító foganatosítási alakja, aminek jellemzője a segédellenállásoknak egymásközti és 60 a váltakozóáram forrásának nullpont -jával létesített olyan összeköttetése, hogy minden egyes áramszedő szegmentum és a váltakozóáram forrásának nullpontja között csupán egy-egy 65 egyetlen segédcllenállás van elrendezve. 3. Az 1. igényben védett egyenirányítónak kiviteli alakja, amit az jellemez, hogy a forgó kontaktusadók oly szige- 70 telő fazékban vannak elrendezve, amely a kerületén az áramszedő szegmentumok két sorát, fenekén pedig a esúszógyűrűket hordja. 4. Az 1. és 3. igényben védett egyenirányí- 75 tónak további foganatosítási alakja, amire az a jellemző, hogy a szigetelő fazék oly módon van forgathatóan ágyazva, hogy a kontaktus-létesülés egész időpontja beállítható. 80 5. Az 1—4. igényben védett egyenirányító kiviteli változata, aminek clZ cl jellemzője, hogy szigetelő fazék helyett az áramszedő szegmentumok tartására karok vannak a esúszógyűrűket is 85 tartó szigetelő lemezen megerősítve. 6. Az 1—5. igényben védett egyenirányítónak még további kiviteli alakja, amit az jellemez, hogy a cstxszógyűrűk között a mászó i\t növelésére koncentrikus 90 szigetelő bordák találnak megerősítést. 1 rajzlap melléklettel. l'itllas nyomda, Budapest.
