98233. lajstromszámú szabadalom • Rúgós megfeszítő kontaktus villamos kapcsolókhoz

Megjelent 193 9. évi szeptember hó 2-án . 1 AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98233. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Rúgós megfeszítésű kontaktus villamos kapcsolatokhoz. Magyar Elekthermax r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1928. évi junius hó 22-ike. Jelen találmány tárgyát rúgós meg­feszítésű kontaktus képezi, mely — az 1. ábra jelzései szerint: (a) jelű és az egyik pólust alkotó kap-5 csolóhüvelyből, (b) jelű és a másik pólust alkotó dugó­ból és (c) jelű feszítő rúgóból áll. Az általánosan elterjedt ilynemű kon-10 taktusoknak az a nagy hátránya van, hogy nem gondoskodnak pontosan fel­fekvő nagy felületekről, melyekre az áramátvezetés tökéletes megoldása miatt szükség van. A legelterjedtebb megoldá-15 soknál a kapcsolódugót felhasítják, hogy ezáltal a dugónak bizonyos rugózást adja­nak. A dugó a hüvely hengeres furatába illik, amely nem rúgózik. A dugó és a hüvely között az érintkezés csak akkor 20 történik az egész henger felületén, ha a hasított dugó túlságosan szét van feszítve, miáltal a dugót a hüvelybe nem lehet be­dugni. Azonkívül a szétfeszített dugó a hüvely bemeneti helyét jobban koptatja, 25 úgyhogy az eredetileg hengeres furat kú­pos lesz és a dugó és a hüvely csak egy körkerületen fekszenek fel. Az esetben pedig, ha a dugó jobban össze van szo­rítva, kotyog a hüvelyben. Ezen rossz fel-30 fekvés miatti átmeneti ellenállás folytán a kontaktus melegszik és az előálló szik­rák miatt oxidálódik és elég. Egy más megoldásnál a dugó teli és a hüvely van felhasítva. Ez esetben, ha a 35 hüvely össze van szorítva, a dugó beveze­tése nehezen megy s a nagy súrlódás miatt a henger kúpossá válik. Ha a hü­vely nincs összeszorítva, a dugó kotyogni fog. Mindkét esetben rossz lesz az érint­kezés s a kapcsolat hamarosan tönkre- 40 megy. Ismét más megoldások pedig, melyek­nél a hüvely saját rúgózása van felhasz­nálva, a jó felfekvés elérése miatt igen nagy szerkezeti hosszal készülnek, ami a 45 kapcsolatot nagyon megdrágítja. A hü­vely felhasított részei ugyanis mint két­oldalt befalazott tartók szerepelnek és csak nagy szerkezeti hossznál lehet meg­felelő rúgózást elérni. 50 Jelen találmány szerinti megoldásnál a fent említett hátrányok azáltal vannak ki­küszöbölve, hogy a rúgózást sem a dugó, sem a hüvely nem végzi, hanem e célra a felhasított (a) jelű hüvelyre külön (c) 55 jelű feszítőrúgó van felhúzva. A dugó pontosan hengeresre van esz­tergályozva, a hüvely pedig igen kismér­tékben kúposra és pedig olyan kúposság­gal, hogy ezáltal előálló átmérőkülönbsé- 60 get a rúgó éppen utánafeszíti, miáltal azt érjük el, hogy a dugó bedugása után egész felületén érintkezik a hüvellyel. Az érint­kezés tehát a rúgó feszítése alatt álló hengerfelületen történik és az így előálló 65 kontaktusnak a tökéletes szorítás és nagy felületen való érintkezés folytán nincs át­meneti ellenállása, a különböző pólusok között szikrázás nem állhat elő, tehát a kontaktus nem melegszik és nem oxidá- 70 lódik. Szabadalmi igények: 1. Dugóból és hüvelyből álló kontaktus­szerkezet, jellemezve azáltal, hogy a kapcsolóhüvely fel van hasítva és ré- 75 szeinek egymáshoz közelítésére külön

Next

/
Thumbnails
Contents