98220. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cellulozenak és esztereinek a nitrálási eljárással kapcsolatos főzésére

Megjelent 1929. évi aiigusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI M SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98220. SZÁM. — XI Va 1. (XlX/g.) OSZTÁLY. Eljárás és berendezés cellulozenek és esztereinek a nitrálási eljárással kapcsolatos főzésére. \ Thyll R. F. és Társa mérnöki iroda Budafok. A bejelentés napja 1928. évi október hó 16-ika. Ismeretes, hogy a cellulozet és esztereit, ipari feldolgozásakor, a nitráló eljárás után, kb. 15 órán át főzni kell. E 15 órai főzési idő a munkaeljárást egyfe-5 lől nagyon meglassítja, másfelől pedig költségessé teszi, mivel e hosszú főzési idő alatt aránylag igen sok tüzelőanyag fogy el. A találmány szerinti eljárás szerint a cellulozet vagy származékait zárt 10 főző üstökben, folytonos keverés között, nagyobb nyomás vagyis nagyobb hőfok mellett főzzük, amiáltal a kívánt hatás az eddigi 15 óra helyett 2—3 óra alatt bekövetkezik és a fogyasztott tüzelőanyag 15 mennyisége is lényegesen kisebb. A főzést előnyösen forgó dobokban végezzük, amelyek kb. kétharmadrészben vízzel vannak megtöltve. E főzőüstökbe, a kellő hőfok előállítására és fenntartására forró 20 gőzt vezetünk be, mely bevezetést a főződobnak csőalakú forgás-tengelyén át végezzük. A főződob a főzendő anyaggal és főzőfolyadékkal csak kb. kétharmadrészben van megtöltve, miértis a főződob-25 nak forgása közben, a dob belső falán alkalmazott lapátok a főzendő anyagnak és főző folyadéknak benső keveredéséi váltják ki. A főződob ilykép alsó víztérre és felső gőztérre oszlik, mely terek min-30 denikéből a főző folyadék, ill. gőz elkülönítve, tetszőleges időben és mennyiségben elvezethető, anélkül, hogy a távozó gőz vagy folyadék a főzendő nyersanyagot magával ragadhatná. A főző folyadék-35 nak és gőznek elkülönített elvezetése a főződobnak csőalakú, másik forgáscsapján át történik, melynek belvilága hosszválaszfallal ketté van osztva. A találmány szerint több ilyen főződob, a körkemencék elvének megfelelően, ösz- 40 sze van kapcsolva, olykép, hogy az egyik főződobból kibocsátott főzővizet vagy fáradt gőzt a következő dobba vezethetjük és melegét ott értékesíthetjük. A fáradt gőzzel ezt minden további nélkül végez- 45 hetjük, mivel a gőz szennyes anyagokat; magával nem ragad. A főzővíz ellenben többszörös használat után veszít tisztaságából, úgyhogy további főzésre használhatatlanná válik. Ily esetben a főző- 50 vizet nem a következő dobba, hanem a hőkieserélő berendezésbe vezetjük, amely ben melegét a főződobokba vezetendő friss víznek átadja. Mind e műveletek keresztülvihetése céljából, az összes főző- 55 dobok frissgőzvezetékei, fáradt-gőzvezetékei, frissvízvezetékei, valamint szennyvízvezetékei elzáró szervek közbeiktatásával vannak összekötve. A rajzon a találmánynak egyik példa- 60 képeni, kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a találmány szerinti főződobnak függélyes hosszmetszete, a 65 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint, a 3. ábra az 1. ábra szerinti főződob bal oldali csőtengely-csapjához csatlakozó, elosztó csővezetéket és vízmutató csövet, a 70 4. ábra végül az egyes főződoboknak és hőkicserélő berendezésnek összekapcsolási módját vázlatosan tünteti fel. A (b) főződob vízszintes tengelye körül forgathatóan a (c) csapágyakban van 75 ágyazva. Belső falához ferde, csavarfelü