98194. lajstromszámú szabadalom • Lábnyomásra működtethető hangjegylapforgató készülék

Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIEÍLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 98194. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Lábnyomásra működtethető hangjegy lapforgató készülék. Csaba Béla író Budapest. A bejelentés napja 1929. évi február hó 27-ike. Jelen találmány célja azon ismert za­varó körülményeknek a megszüntetése, melyek abból erednek, hogy a hangszeren játszó egyénnek a hangjegylapot át kell 5 forgatnia, vagy pedig át kell egy idegen személlyel forgattatnia s mindkét esetben a művész is, a közönség is zavarva vannak a művészi élvezetben, ill. zenei elgondolás­ban. 10 Ezen hátrány megszüntetését célozza je­len találmány, mely egyszerű szerkezete és megbízhatósága által tűnik ki s lénye­gében egy a lefektetett hangjegylapok sík­jában elrendezett forgató ujjak sorozatá-15 ból áll, melyek mindegyike egy-egy hang­jegylapot tart megfogva. Ezen forgató ujjak mindegyike célszerűen egy rúgó ha­tása alatt áll s ezen hatás alól lábnyomás által felszabadítva, fogástengelyük körül 20 180 fokkal elforognak, ami egy átlapozás­nak felel meg. Emellett természetesen gon­doskodva van arról, hogy ezen átlapozás egyenként és periodikusan történjék. A csatolt rajzban a találmány tárgyá-25 nak egy példakénti kiviteli alakja van fel­tüntetve, és pedig az 1. ábrán a készülék vázlatosan felülné­zetben, a 2. ábrán a forgató szerkezet a forgásten-30 gelyre merőleges síkban metszve s végül a 3. ábrán a vezérlőhenger felülnézetben van feltüntetve. A készülék (k) tokjában fixen ágyazott (a) tengelyen vannak felszerelve a (b) for-35 gató karok, melyek a derékszögben meg­görbített s csipeszszerűen kiképezett vé­güknél fogva a hangjegylapokat fogva tartó (e) forgató ujjakat hordják. Minden forgató karnak (c) agya s az (a) tengely 40 között egy-egy (d) tekercsrúgó van beik­tatva, mely egyik végével az (a) tengely­hez, a másik végével a (c) agy belső falá­hoz van erősítve, úgyhogy a rúgónak ál­landóan az az igyekezete van, hogy a for­gató karokat az 1. ábrán feltüntetett hely- 45 zetbe forgassa át. Ezen működésnek ellen­szegülnek a minden (c) agyon alkalmazott kiálló (f) ütköző peckek, melyek beleütköz­nek az (a) forgástengely alatt elrendezett s (h) tekercsrúgó hatása alatt az óramű- 50 tató járásával egyezően elforogni igyekvő (i) vezérlőhenger palástjába. Ez utóbbi ugyanis a készülék (k) tokjában tetszőle­gesen kivitelezett csapágyaiban a nyíllal jelzett értelemben (2. ábra) foroghat el a 55 vele összeköttetésben levő (h) tekercsrúgó által. Az (i) vezérlőhengernek elmozgása azonban a vele szilárdan összekötött s szintén a (g) tengelyre szerelt (m) fogazott tárcsa s ebbe kapaszkódó (1) kilincsmű ál- 60 tal határolva van oly módon, hogy a ki­lincsműnek az (n) lábítóemeltyű (a 2. áb­rán vázlatosan jelölve) és (o) vezetőzsinó­rok által előidézett pillanatnyi lenyomása által az (m) fogazott tárcsa csak egy fog- 65 gal foroghatik el s a kilincsmű ellenemel­tyűje a lábító visszaengedése után a foga­zott tárcsát újra rögzíti. Az (i) vezérlőhengernek ilyen elmozdu­lása alatt azonban a rajta alkalmazott ha- 70 rántos elrendezésű (p) nyílások egy meg­felelően felette elhaladó (f) peceknek sza­bad utat engednek, úgyhogy ilyen alka­lommal egy hangjegylapforgatás követke­zik be. A vezérlőhenger (p) nyílásainak ha- 75 rántos elrendezése biztosítja azt, hogy sze­relési pontatlanság vagy időközben a ké­szüléken bekövetkezett meglazulás folytán sem csapódhatik át két egymás mellett el­rendezett forgató kar egy- és ugyanazon 80

Next

/
Thumbnails
Contents