98166. lajstromszámú szabadalom • Világítótábla

Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98166. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Világítótábla. Lichtenstein Hugó kereskedő Bécs. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 7-ike. Ausztria-i elsőbbsége 1928. évi április hó 19-ike. A íényreklám terén az ismert gázzal töltött világítócsövek minden kétségen fe­lül beváltak. Különleges, erős hatásuk lé­nyegében azon alapul, hogy itt nem sík-5 felület, hanem az egész kerek csőfelület világít és pedig a néző felé fordított szé­lességnél sokkal nagyobb felülettel, úgy­hogy a fény minden irányban egyenlő erősen, sajátságos himiniszenciával su-10 gárzik ki anélkül, hogy bármely helyről árnyékhatás volna észlelhető. A találmány célja ugyan-e hatásnak új, egyszerűbb és sokkal olcsóbb módon való elérése, amit általában azzal érünk el, 15 hogy a megvilágítandó hirdetéseket, tehát tetszésszerinti alakú és nagyságú szava­kat, írásjeleket és alakokat műgyantából vagy más tetszésszerinti transparens anyagból plasztikusan állítjuk elő és azo-20 kat tetszőleges alapra akként erősítjük, hogy abból kiemelkednek és hátulról meg­világítva, a fényt a használt anyag szí­nében minden irányba árnyékmentesen kisugározzák, úgyhogy a nézőben azt a 25 benyomást keltik, mintha az erősen vilá­gító jelek szabadon állnának a levegőben. A hatást megfelelő eszközökkel növelhet­jük, amelyek arra szolgálnak, hogy a használt anyag világító erejét, ill. lumi-80 niszcenziáját kedvezően befolyásoljuk, kedvezőtlen fénytöréseket és fényudva­roknak a plasztikus jeleken belül való ke­letkezését megakadályozzuk és a fényfor­rástól jövő fényt erősítsük és szétszórjuk, 35 A találmány szerinti hatás természete­sen annál inkább közeledik a gázzal töl­tött csövek hatásához, minél helyesebben szerkesztjük meg optikai szempontból az írásjeleket és alakzatokat. A találmány tehát lényegében abban 40 áll, hogy cső- vagy lécalakban kiképezett, műgyantából vagy más transparens anyagból készült írás- vagy alakjelek ak­ként vannak egy tetszőleges alaplapra erősítve, hogy abból plasztikusan kiemel- 45 kednek és hogy az alaplap mögött elhe­lyezett fényforrás fénye csak a plasztikus írásjeleken, vagy alakokon át sugárzik ki, úgyhogy az izzóplasztika egy válfaja keletkezik. 50 Az alaplaphoz bármely alkalmas, átlát­szó, nem átlátszó vagy másszínűen át­tetsző anyag használható. Ha átlátszó lapot használunk, akkor azt mindazon helyeken, hol nincsenek 55 írásjelek vagy rajzok, fedőfestékkel vagy a fényt át nem bocsátó anyagból készült bevonatokkal el kell takarni. Át nem látszó alaplapokat előzőleg át kell törni azokon a helyeken, hol az írás- 60 jelek vagy rajzok felfeküdjenek. A jeleknek az ily módon előkészített alaplapon való elrendezése, valamint azoknak összeköttetése az alaplappal a ta­lálmány keretén belül sokféleképen esz- 65 közölhető. így pl. a cső- vagy lécalakú írás- vagy rajzjeleket a találmány sze­rint mintegy szabadon lebegve erősítjük az alaplapra, vagy közvetlenül helyezzük rá, vagy pedig behelyezzük azokat aa 70 alaplapba. Lehetséges továbbá az is, hogy az egyes jeleket a műgyantából vagy más alkalmas anyagból álló alaplapból kisaj­toljuk és utóbbinak többi részét fény­záróan befedjük. 75 Az írás- vagy rajzjelek természetesen az alkalmas anyagból készült alaplappal egyidejűleg egy darabból is öntheítők

Next

/
Thumbnails
Contents