98164. lajstromszámú szabadalom • Hullámos kátrány-aszfaltlemez és eljárás annak előállítására és beépítésére

Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JPLFFILL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98164. SZÁJI. — YIIT/b. OSZTÁLY. Hullámos kátrány-aszfaltlemez és eljárás annak előállítására és beépítésére. László Ernő oki. mérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi január hó 21-ike. A közismert kátrány- vagy aszfaltlemezek, mint tetőfedő anyagok, miután dinamikus hatásoknak csak kevéssé ellentállók, mint építőanyagok, alárendelt sze-5 repet játszanak. Jelen találmány lényege az, hogy a kátrány- vagy aszfaltlemezt oly módon képezi ki, hogy a nyersanyag szilárdságát úgy húzás, mint nyomás ellenében sok-3 szorosan megnöveli, ezáltal annak élettartamát meghosszabbítja és mindezek következtében mint építőanyagot értékesebbé teszi. A hullámos kátrány-aszfaltlemeznek a 5 közönséges kátránylemezzel szemben — szilárdsági szempontokon felül — még anyagi tekintetben számba vehető jó tulajdonságai is vannak, amelyekkel ezeket messze túlszárnyalja: nevezetesen a hullá-0 mos aszfaltlemezek alá nem kell deszkaborítás, hanem csak lécezés, mint a cserép alá és minthogy a telítő anyag szabadon választható, olyan desztillációs terméket választhatunk, amelynek olvadáspontja 5 az időjárás változó hőmérsékletével szemben érzéketlen, illó anyagoktól majdnem teljesen mentes lehet és így az alapanyagból — a rongy vagy cellulózé nyersanyagból — nehezen és csak hosszú használat 0 után kopik ki. Ezen utóbbi tény teszi lehetővé azt, hogy egyáltalán nem, vagy csak hosszú idő után válik szükségessé a telítőanyagnak utánpótlása, vagyis a beépített lemezeknek úgynevezett kátrányo-5 zása. Ezzel szemben a közönséges kátránylemezfedés minden évben legalább egy1 szer lekátrányozandó. A találmány lényege egyrészt a hullámossá tétel, másrészt a hullámosítás oly módon történő végrehajtása, hogy a 40 nyerslemez a hullámosítás után is olyan összetételű maradjon, hogy annak telítése gyorsan és könnyen legyen eszközölhető. A hullámosítás olyképen történik, hogy a nyerslemezeket — melyek tetszéssze- 45 rinti mérettel bírnak — előzetesen vízbe mártjuk és áztatás után megfelelően formált és szabályozhatóan melegíthető hengeren a választott hullámformát a lemezekbe vasaljuk, azonban mindig csak 50 egy-egy hullámot és nem egyszerre az egész táblát, mert csak így válik lehetővé az, hogy a lemezekbe a hullámok húzás és nyomás nélkül formálhatók be, húzást nem szenvednek és csak így kerülhető el 55 az, hogy a lemezek mindkét oldali felületükön nyersanyaguk" összetételében olyan változást ne szenvedjenek, ami a lemezek telítését vagy teljesen lehetetlenné, vagy csak nagyon nehezen keresz- 60 tül vihetővé teszi. A hullámok legcélszerűbb alakja a félkörös összetételekből állítható elő; a nyersanyag veszteség is így a legkevesebb. A hullámmagasság és mélység cél- 65 szerűen 2—3 cm-re veendő. Lehet azonban a hullámok alakja más szabályos görbe is és azoknak mérete is változtatható. A hullámosítást végezhetjük akár a nyers, akár pedig a már telített lemezeken. 70 Telítőanyagul a kőszénkátrány termékeit, természetes aszfaltot (bitument) petrolszurkot, esetleg más olyan a csapadék és hőhatásoknak jól ellentálló anyagokat használhatunk, amelyek jó kötőanya- 75 gok és a nyers lemezbe gyorsan és könynyen beivódnak. A telítés módja közismert, a közönséges