98116. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagyfokú rövidzárlati áramok korlátozására

3Ieg',jelent 1929 í)21>. évi augusztus lió 1-én. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 98116. SZÁM. VII g. OSZTÁLY. Berendezés nagyfokú rövidzárlati áramok korlátozására. Dr. Küppers Kurt mérnök Kass el - AVi 1 helms hü 11 e Németország-. A bejelentés napja 1928. évi julius hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi julius hó 25-ike. Ismeretes, hogy a nagy elektromos központoknál az óriási mértékben megnövekedő rövidzárlati áramok jelentékeny nehézségeket okoznak. 5 Ezen áramok korlátozására eddig reaktancia (fojtó-) tekercseket alkalmaztak, melyeknek beiktatása tekinthető nagyfeszültségű telepeken a technika mai állása mellett az egyetlen használható LO sgédeszköznek, melyeknek azonban az a hátrányuk, hogy drágák, nagy helyet igényelnek és normális üzemben nem jelentéktelen feszültségesést, valamint a teljesítménytényező rosszabbodását okoz-15 zák. Alacsonyfeszültségű, pl. 500 voltos telepeken a reaktanciatekercsek az egyes ágak nagy névleges áramerősségei miatt legtöbbnyire oly drágák, hogy beépítésük egyáltalán nem fizetődik ki. Már 20 pedig a rövidzárlati áramok éppen ezeknél a feszültségeknél, különösen pl. nagy ipari központokon, óriási méreteket öltenek, úgyhogy még a legkisebb elágazásokat is aránytalanul nagy és ezáltal drága 25 kapcsolószerkezetekkel kell felszerelni. Minthogy azonban maguknak a kapcsolószerkezeteknek a teljesítőképessége sem fokozható annyira, ahogyan azt a rövidzárlati áramok részben megkívánják- az 30 elektromos üzem biztonsága legtöbbnyire kérdésessé válik. Mindazon hátrányokat, amelyek reaktanciatekercsek alkalmazásával járnak, a találmány értelmében azáltal küszöböljük 35 ki, hogy a védendő áramkörbe egy vagy több ohmikus ellenállást kapcsolunk, melyek fokozódó hőmérsékletnél erősen növekedő ellenállású anyagból állanak és úgy 40 vannak méretezve, hogy a normális üzemben alacsony, körülbelül 100° C alatti hőmérsékleten maradjanak, a korlátozandó rövidzárlati áramok hatása alatt azonban a legrövidebb időn belül annyira felmelegedjenek,hogy ellenállásuk megsokszorosodjék. Az új berendezéssel a rövidzárlati ára- 45 mokat egyszerű módon tűrhető határok között tarthatjuk. Egyszersmind a következő előnyök adódnak a reaktanciateker- " csekkel szemben: A feszülségesés normális üzemben csak 50 törtrészét teszi ki ugyanakkora védőhatású fojtótekercsek feszültségesésének, a normális üzemben a teljesítménytényező mindennemű rosszabbodása ki van zárva és rövidzárlat esetén a teljesít- 55 ménytényező az ohmikus ellenállás legyőzése következtében lényegesen nagyobb, mint reaktanciatekercsek alkalmazásánál, ami tudvalevőleg igen kedvező befolyással van az alkalmazott kapcsoló ki- 60 kapcsolási teljesítményére, mert ezáltal a fényív eloltása rendkívül mértékben könynyebbé válik. Ehhez járul még az ugyanakkora védőhatású fojtótekerccsel szemben a sokkal alacsonyabb ár és a csekélyebb helyszükséglet. Az ohmikus ellenállás példaképen vasból állhat, mellyel a normális üzemhez képest minden további nélkül legalább 3-szoros,de esetleg 6—7-szeres vagy még nagyobb ellenállásnövelés érhető el. Ha az ellenállásnak nagyobb mértékű megtöbbszöröződése látszik szükségesnek, akkor az ellenálláshuzalokat, melyeknek anyaga gyanánt, vason kívül nikkel, wolfram vagy más ha- 75 sonló anyag is figyelembe jöhet, légüres 65 70