98067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rostoknak a gummiszerű anyagoktól való mentesítésére, mosására és szárítására

— 2 — a rájuk ható folyadék áramának iránya a rostok hosszához képest harántirányú. Ezen eljárás első szakában a rostokon lévő hátrányos anyag feloldása, illetve az 5 alkalmazott különleges oldószer hatása kielégítő, azonban az eljárás második, vagyis öblítési szakában, mely a feloldott anyagnak közömbös folyadékkal fizikailag való eltávolításában áll, a kezelés bi-10 zonytalan és az öblítés nem terjed ki egyenletesen a rostok egész tömegén át, minthogy a folyadék árama a legkisebb ellenállás útját követi a rost-tömeg egyéb részeinek rovására. 15 A rostoknak az ezen öblítést követő szárítása még nagyobb nehézségeket okoz, minthogy a nedves rostoknak a folyadékból való eltávolításakor a rostok egymáshoz tapadnak és tömör masszát képeznek, 20 mely meggátolja vagy megnehezíti a levegőnek a tömeg belsejében lévő rostok felivaló haladását és e rostok elérését. A nedves rostok szárításához szükséges, hogy azokat egymástól éppen úgy különválasz-25 szúk, mint a gumimentesítésnél, hogy a légáram az egyes rostok közé hatolhasson ós azután kitódulhasson és így magával vigye a nedves rostok fölös nedvességét. A találmány szerint a rostokat, ahelyett, . 30 hogy azokat a folyadékban vízszintes helyzetben tartanok, kezelésük egész tartama alatt, tehát úgy a gumimentesítés és mosás, mint az öblítés és a szárítás folyamán függélyes helyzetben tartjuk. A folyadék -35 ban a rostokat lebegő állapotuk egymástól elválasztja és a folyadékáram, mely a rostok hossza mentén felülről lefelé irányul, a feloldott anyagot magával viszi. A rostokat tartályokban vagy teknőkben he 40 lyezzük el és akként helyezzük a folyadékba, hogy hosszuk a folyadéknak áramlási irányával párhuzamos legyen, a rákövetkező szárításnál pedig a légáram a rostok hossza mentén, a rostok között, alul-45 ról felfelé halad. A teknők feneke szabálytalanul elhelyezett számos peeekkel van felszerelve, melyek a teknő fenekének területén alkalmas közök meghagyásával vannak elosztva, mimellett a peckek 50 hossza a teknő fenekének mélységével egyenlő. Midőn a teknőt a rostokkal megtöltjük, a peckek a rostok hosszában közönként, a rostok közé nyúlnak. Több rostokkal megtöltött teknőt egy-55 más fölé helyezünk és egymással összeerősítünk, úgy hogy összefüggő egységet alkotnak. Az egymásra halmozott teknőket tartalmazó egységet vízszintesen helyezzük el és kádba merítjük, mely elegendő magasságig van folyadékkal megtöltve 60 arra, hogy ezen egység teljes bemerülését biztosítsa, mimellett mindegyik teknő rostjai függélyes helyzetet foglalnak el a folyadékban. A kád hossza nagyobb, mint az említett egységnek vagy teknőoszlop- 65 nak hossza és a kád válaszfallal két rekeszre van osztva, mely válaszfal a kád felső részéről lefelé haladva, valamivel a kád feneke fölött végződik. E válaszfal a teknőoszlop egyik végénél foglal helyet, 70 mimellett a második rekesz hossza a teknőket befogadó rekesz hosszának kb. Ve-val egyenlő. A teknőoszlopot oly tartóra helyezzük, mely a válaszfal alsó szélével egy szintbe 75 esik. A két rekesz a válaszfal alatti nyitott tér útján közlekedik egymással. A rostokat hosszuk mentén, több ponton támasztják alá. a peckek, melyek a rostokat az összeeséstől és eldőléstől visszatartják, 80 akár a rostoknak a folyadékban való kezeléséről, akár ezt követő szárításáról van szó. A kezelés első szakában az oldófolyadékot a teknők nélküli rekeszből a másik re- 85 keszbe, a rostok fölé szivattyúzzuk, amikor is a rostok hossza mentén a másik rekesz felé irányuló, a válaszfal alatti hézagon áthaladó folyadékáramlás megy végbe. A szivattyúzást mindaddig folytat- 90 juk, míg a rostokról leválasztandó egész anyag a folyadékban fel nem oldódott. Len esetén a gumimentesítésre meleg szappan oldatot használunk. A kezelés második szakában, mely a fel- 95 oldott és a rostok közötti oldatban lévő anyag eltávolítására irányul, a teknőoszlopot egy másik, az előbbihez hasonló kádba visszük és abban a már leírt módon helyezzük el. A kezelés ezen szakához 100 használt folyadék közömbös folyadékból, pl. vízből áll, melyet állandó friss készlethői bocsájtunk a kád illető rekeszébe, a teknők fölé és mely, úgy mint előbb, a rostok hossza mentén, a második rekesz felé 105 áramlik, amelyből a közömbös folyadékot a. kádból való kiszivattyúzással kivezetjük. Ezt mindaddig folytatjuk, amíg a kiszivattyúzott folyadék hátrányos anyagnak és oldófolyadéknak nyomait többé 110 nem mutatja. Ezen kezelés vagy öblítés befejeztével a rostokat tartalmazó teknőket a közömbös folyadékból kiemeljük, amikor is a rostok függélyes helyzete folytán a folyadéknak 115 a rostokra való teljes lefolyása könnyebben és gyorsabban megy végbe, mint az esetben, ha a rostok egymáson vízszinté-