98037. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés önműködő és félg önműködő távbeszélő központokhoz

jeggyel dolgozik, mint amekkora a hívott előfizető számjegyeinek teljes száma, amint azt a következő példa világítja meg. Tegyük fel, hogy 10.000 előfizetőről 5 (négyjegyű rendszerről) van szó és válasz­szunk ki két központot, pl. A-t és B-t. (Természetesen a központok száma tetsző­leges lehet; a jelen esetben az egyik köz­pont A, a többi kilencnek bármelyike 10 pedig B. Már most, ha a B központhoz tartozó valamelyik előfizető az A köz­pont egyik előfizetőjét akarja felhívni, akkor a négy számjegy közül az egyiknek beállítása az A központ felhívására 15 szolgál és csupán a megmaradó három számjegy használtatik fel az A központ­kívánt előfizetőjének az ezen központ többi 999 előfizetőjével szembeni kivá­lasztására. 20 Ha valamely hívás helyi vezetékhez ér­kezik, akkor az összeköttetést „önkénye­sen" határozzuk meg, vagyis az összeköt­tetés csak egy bizonyos meghatározott ki­jelölt vonalhoz vezet, míg ellenben az eset-25 ben, ha valamely hívás távoli közvetítő közpotba vezető távvezetékbe jut, akkor csak a vonalcsoportot határozzuk meg, vagy jelöljük ki „önkényesen" az össze­köttetés számára, de e vonalcsoporton be-30 liil a kérdéses irányban haladó vonalak közül bármelyik szolgálhat az összekötte­tésre. Más szóval: a valamely előfizetővel való összeköttetés „önkényesen meghatáro­zottnak" tekintendő, minthogy egy bizo-35 nyos meghatározott vonallal való össze­köttetésről van szó, míg távolba vezető csatlakozással való összeköttetés „önkénye sen meghatározott csoporttal" való össze­köttetésnek tekintendő, minthogy egy bi-40 zonyos meghatározott vonalcsoportban lévő vonallal létesítendő összeköttetésről van szó. A 3. ábrán a kimeneti törzsvezetékek példaképpen négy A, B, C. D csoportban 45 vannak feltüntetve. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy az A, B, C, D vonalak nemcsak a helyi vonalak egyikével való összeköttetésre, hanem valamely távoli központhoz vezető törzsvezetékekkel való 50 összeköttetésre is kell, hogy igénybevehe­íők legyenek. A fentiekhez képest a találmány szerint oly összekötő berendezésről gondoskodunk, melynek segélyével akár valamely önké-55 nyesen meghatározott, vagyis helyi vonal (előfizető vonal), akár valamely önkénye­sen meghatározott csoportnak vonala (tá­voli központhoz vagy előfizető vonalak egy másik csoportjához való csatlakozás) válik hozzáférhetővé és mely a kívánt összeköt- 60 tetés rendeltetése szerint, különböző számú számjegyeknek pl. (az előfizető vonalak számára) három számjegynek és (a csatla­kozási vonalak számára) egyetlen szám­jegynek a számtárcsán való beállítása ré- 65 vén jut működésbe. A találmány azonban nem szorítkozik három és egy számjegy­gyei való hívásra. A találmány tárgyá­nak további jellemző sajátsága az, hogy az összekötő berendezésnek ama része, 70 mely távoli központokra szóló hívások cél­jaira szolgál, szerkezetileg az eddigieknél egyszerűbben van kiképezve és kevesebb alkatrészből áll. A találmány szerint oly elrendezésről 75 gondoskodunk, melynek révén egynél több önkényesen meghatározott vonalcsoporttal dolgozhatunk és mindegyik csoport egy más központhoz (vagy szolgálati osztály­hoz) vezethet avagy a csoportok közül kér 80 vagy több vonalcsoportot egyesíthetünk és azok egyetlen közös központhoz (vagy szol­gálati osztályhoz) vezethetnek, avégből, hogy a forgalom növekedése esetére egy­szerű módon az ezen központhoz vezető 85 vonalaknak nagyobb száma álljon rendel­kezésünkre. Az esetre, ha mindegyik vagy valame­lyik távoli központ mellé a kimeneti vo­nalaknak egynél több csoportja van ren- 90 delve, a találmány szerint oly berende­zést létesítünk, melynek segélyével ezen csoportok közül mindenekelőtt megtalál­hatjuk azt a csoportot, amelyben szabad vonal van, hogy azután ezt a szabad vo- 95 nalat keressük ki. Ezenkívül, ha az említett módon két vagy több kapcsolt csoportot alkalmazunk, úgy mindegyiknek külön számbeli meg­jelölést adhatunk. Ez esetben, a számok 100 bármelyikének hívásakor a kapcsolt cso­portok bármelyikében található szabad vonalat veszik igénybe; ha az ezen kap­csolt csoportok egyikére szóló hívás törté­nik, a vonalcsoportokat egyidejűleg vizs- 105 gáljuk és ha ezen csoportok egyikében sin­csenek szabad vonalak, úgy azokban sem­miféle vonal-kikeresés nem történik. Ha több vagy mindegyik csoport tartalmaz szabad vonalakat, úgy csupán egy ilyen 110 csoport vizsgáltatik meg és pedig ennek minden szabad vonalát egymással egyide­jűleg vizsgáljuk, YMg.vis a kapcsolókészü­lék valamennyi szabad vonalat iktatja be, ahelyett, hogy egyiket a másik után vizs- 115 gálnók meg.

Next

/
Thumbnails
Contents