98037. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés önműködő és félg önműködő távbeszélő központokhoz
jeggyel dolgozik, mint amekkora a hívott előfizető számjegyeinek teljes száma, amint azt a következő példa világítja meg. Tegyük fel, hogy 10.000 előfizetőről 5 (négyjegyű rendszerről) van szó és válaszszunk ki két központot, pl. A-t és B-t. (Természetesen a központok száma tetszőleges lehet; a jelen esetben az egyik központ A, a többi kilencnek bármelyike 10 pedig B. Már most, ha a B központhoz tartozó valamelyik előfizető az A központ egyik előfizetőjét akarja felhívni, akkor a négy számjegy közül az egyiknek beállítása az A központ felhívására 15 szolgál és csupán a megmaradó három számjegy használtatik fel az A központkívánt előfizetőjének az ezen központ többi 999 előfizetőjével szembeni kiválasztására. 20 Ha valamely hívás helyi vezetékhez érkezik, akkor az összeköttetést „önkényesen" határozzuk meg, vagyis az összeköttetés csak egy bizonyos meghatározott kijelölt vonalhoz vezet, míg ellenben az eset-25 ben, ha valamely hívás távoli közvetítő közpotba vezető távvezetékbe jut, akkor csak a vonalcsoportot határozzuk meg, vagy jelöljük ki „önkényesen" az összeköttetés számára, de e vonalcsoporton be-30 liil a kérdéses irányban haladó vonalak közül bármelyik szolgálhat az összeköttetésre. Más szóval: a valamely előfizetővel való összeköttetés „önkényesen meghatározottnak" tekintendő, minthogy egy bizo-35 nyos meghatározott vonallal való összeköttetésről van szó, míg távolba vezető csatlakozással való összeköttetés „önkénye sen meghatározott csoporttal" való összeköttetésnek tekintendő, minthogy egy bi-40 zonyos meghatározott vonalcsoportban lévő vonallal létesítendő összeköttetésről van szó. A 3. ábrán a kimeneti törzsvezetékek példaképpen négy A, B, C. D csoportban 45 vannak feltüntetve. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy az A, B, C, D vonalak nemcsak a helyi vonalak egyikével való összeköttetésre, hanem valamely távoli központhoz vezető törzsvezetékekkel való 50 összeköttetésre is kell, hogy igénybeveheíők legyenek. A fentiekhez képest a találmány szerint oly összekötő berendezésről gondoskodunk, melynek segélyével akár valamely önké-55 nyesen meghatározott, vagyis helyi vonal (előfizető vonal), akár valamely önkényesen meghatározott csoportnak vonala (távoli központhoz vagy előfizető vonalak egy másik csoportjához való csatlakozás) válik hozzáférhetővé és mely a kívánt összeköt- 60 tetés rendeltetése szerint, különböző számú számjegyeknek pl. (az előfizető vonalak számára) három számjegynek és (a csatlakozási vonalak számára) egyetlen számjegynek a számtárcsán való beállítása ré- 65 vén jut működésbe. A találmány azonban nem szorítkozik három és egy számjegygyei való hívásra. A találmány tárgyának további jellemző sajátsága az, hogy az összekötő berendezésnek ama része, 70 mely távoli központokra szóló hívások céljaira szolgál, szerkezetileg az eddigieknél egyszerűbben van kiképezve és kevesebb alkatrészből áll. A találmány szerint oly elrendezésről 75 gondoskodunk, melynek révén egynél több önkényesen meghatározott vonalcsoporttal dolgozhatunk és mindegyik csoport egy más központhoz (vagy szolgálati osztályhoz) vezethet avagy a csoportok közül kér 80 vagy több vonalcsoportot egyesíthetünk és azok egyetlen közös központhoz (vagy szolgálati osztályhoz) vezethetnek, avégből, hogy a forgalom növekedése esetére egyszerű módon az ezen központhoz vezető 85 vonalaknak nagyobb száma álljon rendelkezésünkre. Az esetre, ha mindegyik vagy valamelyik távoli központ mellé a kimeneti vonalaknak egynél több csoportja van ren- 90 delve, a találmány szerint oly berendezést létesítünk, melynek segélyével ezen csoportok közül mindenekelőtt megtalálhatjuk azt a csoportot, amelyben szabad vonal van, hogy azután ezt a szabad vo- 95 nalat keressük ki. Ezenkívül, ha az említett módon két vagy több kapcsolt csoportot alkalmazunk, úgy mindegyiknek külön számbeli megjelölést adhatunk. Ez esetben, a számok 100 bármelyikének hívásakor a kapcsolt csoportok bármelyikében található szabad vonalat veszik igénybe; ha az ezen kapcsolt csoportok egyikére szóló hívás történik, a vonalcsoportokat egyidejűleg vizs- 105 gáljuk és ha ezen csoportok egyikében sincsenek szabad vonalak, úgy azokban semmiféle vonal-kikeresés nem történik. Ha több vagy mindegyik csoport tartalmaz szabad vonalakat, úgy csupán egy ilyen 110 csoport vizsgáltatik meg és pedig ennek minden szabad vonalát egymással egyidejűleg vizsgáljuk, YMg.vis a kapcsolókészülék valamennyi szabad vonalat iktatja be, ahelyett, hogy egyiket a másik után vizs- 115 gálnók meg.