98018. lajstromszámú szabadalom • Mentőkészülék villamos kocsikhoz

E vezérlősínnek két végéhez, a (l) csuklópontokbaii a könyök-alakú (s, s') csuklórudak vannak erősítve, melyeknek lefelé irányuló (s') szárai a (b) tapintólap-5 hoz erősített (p) karokhoz vannak csuklózva. A könyök-alakú (s) csuklórudakal az (s") harántrúd kapcsolja össze, olykép, hogy e két rúd mindenkor egyöntetű mozgást végezzen. Az (s) rudak az (y) ve-10 zetékekben egyfelől hosszirányban, másfelől1

pedig fel-alá mozgékonyan vannak vezetve, míg a rudaknak (x) kivágása e vezetékeknek alsó (y ) szélével kapcsolódhatik. 15 A találmány működési módja a következű: Rendes menet közben a (b) tapintólap függélyes helyzetben (1., 2. és 5. ábrák), a (c, c') mentőkosár pedig felemelt hely-20 zelben (1.. 2. és 4. ábrák) van, mely helyzetben az (i) tolókáknak külső végei a (h) horgok alá nyúlnak és ezáltal a menlőkosaral megemelt helyzetében rögzítik. Az (i) tolókákat rögzítő helyzetük-25 ben az (m) rúgó tartja meg. A mentőkosár mentőhelyzelébe azonnal leugrik, mihelyt az (i) tolókákat gátló helyzetükből az (u) vezérlősínnek balfelé való mozgatása által, az egymásíelé közelített (n) vezérlőkarok 30 révén visszahúztuk. E mozgást a (v") rúgok önműködően váltják ki, melyek a (v) vezetőrudakon ülve. az (u) vezérlősínt befolyásolják. A (b) tapintólapnak függélyes helyzetében azonban (5—6. ábrák) a (v") 35 rúgók e hatásukat nem fejthetik ki, mivel az (u) vezérlősínhez csuklózott (s, s') csuklórudak (x) bevágásaikkal az (y) vezetékeknek alsó (y') szélével kapcsolódnak. E helyzetben a (v':

) rúgóknak nyo-40 mása az (s, s') csuklórudak és (p) karok közvetítésével a (b) tapintólapot függélyes helyzetében biztosítja, mivel ekkor a (p) kar oly helyzetet foglal el, hogy utóbbit a rúgó nyomása az őramű járásá-4ő nak irányában igyekszik elforgatni és ezáltal a (b) tapintólapot helyzetében íögzíti, mimelletL utóbbi felső (b') szélével a (j) alváznak támaszkodik. Mihelyt ionban a kocsi elé került egyén a (b) tapinló-50 lapnak ütközik, úgy ez egyensúlyhelyzetéből kibillen. Evvel egyidejűleg pedig az (s) csuklórúd megemeltetik és az egymásbakapcsolódó (x, y') részek gátlóhatása megszűnik úgy, hogy a (v") rúgók a 55 (v) rudakat az (u) vezérlősínnel együtt (7. ábra) előrelökik és ezáltal a kibillentett (b) tapintólemezt teljesen megemelik. Az (vi) vezérlősín eltolása állal viszont a (h) horgok, fentebb leírt módon, felszabadulnak úgy, hogy a mentőkosár mentő- i;o helyzetébe beugorhatik. A kocsi elé került egyén, tehát a (c, c.') menlőkosárba jut. A kocsi megállása után a szerencsétlenül járt egyént a mentőkosárból eltávolítjuk és a (b) tapintólapot «5 függélyes, kezdőhelyzetébe visszaforgatjuk, amelyben az, fentebb leírt okokból, önműködően rögzítődik. A tapintólemez visszafordításával egyidejűleg annak (p) karnyúlványai az (s) csuklórudakal az 70 5. ábra szerinti helyzetbe hozzák vissza, amelyben a (d':

) rúgók ismét meg vannak feszítve. A mentőkosarat végül kezdőhelyzelébe megemeljük, amelyben az (i) lolőkák a (h) horgok alá ugranak. Az (s) 75 csuklórudaknak visszamozgatása folytán ugyanis az (u) vezérlősín is visszamozgoll kezdőhelyzetébe, amelyben az (n) vezérlökarok az (i, i) tolókákat felszabadítják úgy, hogy azok az ni rúgó halasára a (h) 80 horgokkal kapcsolódhatnak. A mentőkosárnak első részét olykép képezzük ki. hogy az lebocsájtotl helyzetében, az úttest felszínéhez hozzásimuljon és ilykép a kocsi elé került egyén a mentő- (

sr> kosárba jusson. Ha az egyén a kocsihoz képest oldalirányú helyzetet foglal el, úgy a mentőkosárnak (c'~) oldalszárnyai akadályozzák meg ,hogv az egyén a kocsikerekek alá jusson. to Különös előnye a találmánynak, hogv csekély a szerkezeti magassága és így bármely kocsialváz alatt helyei foglal. Szabadalmi igények. 1. Mentőkészülék villamoskocsik számára, 95 jellemezve egyfelől a kocsialváz homlokoldalára erősített (b) tapinlólemez és másfelől e mögöll elrendezeti és a pályáig lesülyeszthelő (c, c') mentöfeliilet által, melynek megemelt helyzetében 100 való rögzítésére a tapintóiéul ez állal vezérelt rögzítőkészülék szolgál, jellemezve végül a mentőfeíülel mentőhelyzetébe leszorító rúgók által. 2. Az 1. igény szerinti készülék kiviteli 105 alakja, azáltal jellemezve, hogy annak (b) tapintófelülete vízszintes tengely körül vízszintes helyzetbe felcsaphatóan vau kiképezve, jellemezve továbbá e tapinlólapnak (p) karnyúlványára ható no rúgó által,, mely a tapinlólapot egyfelől függélyes üzemhelyzetébe biztosítja, másfelől pedig e helyzetéből való kilengelése után vízszintes helyzetébe felcsapja. 3. Az 1—2. igény szerinti készülék kivi- 115 teli alakja, jellemezve egyenesbe ve-