98004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a rostok kitermelésére növényi anyagokból

ból normális mértékre csökkentjük és ezzel a művelet be van fejezve. A legmagasabb nyomást nem szabad hosszabb időn át fenntartani és a nagy üzemben, ahol 5 pl. 1 tonna anyagot kezelünk egyidejűleg, a kezelés idejét kb. 10 percre lehet korlátozni. Ezen, alkálival való különleges kezelés szükségesnek mutatkozott, mert hoszszabb idei kezelés ezzel a reagenssel az 10 egyes rostok közt lévő, elfásodott kötőszöveteket tönkreteszi, úgy hogy a főrostok igen ridegek lesznek és könnyen törnek. A rövidebb ideig való kezelés, amint azt leírtuk, ezt a kötőszövetet változatla-15 nul hagyja és egyúttal teljesen kielégítő mértékben rombolja szét a nem kívánt kovaszerű masszát, mely a rostokat magába zárja. A bambusznádrostot nagyobb hossza és 20 vastagsága más olyan rostoknál, mint pl. kender-, juta- és hasonló rostoknál, melyeket eddig kötelek és zsákok készítésére használtak, jóval előnyösebbé teszi. Kitűnt, hogy a bambusznád külső ré-25 tege vagy héja számára a fent ismertetett kezelési mód nem alkalmas, minthogy annak konstituciója teljesen eltér az általa körülzárt rostanyag konstituciójától. Ha azonban a massza az alkálival való keze-30 lésen keresztülment és még nedvességet tartalmaz, akkor ez a burkolat vagy héj megpuhul és könnyen lehúzható a rostról és eltávolítható. Ha ellenben a masszát, ezen burkolat vagy héj eltávolítása előtt, 35 megszáradni engedjük, akkor a burkolat vagy héj megkeményedik és a munkát ama szívósságnál fogva, mellyel a szomszédos rostok ehhez a burkolathoz tapadnak, megnehezíti. 40 A bambusznádrost színe és ama rendes használati módok folytán, melyeknél ez a rost főleg tekintetbe jön, alig van szükség arra, hogy az alkálival való kezeléshez csatlakozóan valamilyen fehérítő művele-45 tet alkalmazzunk. Ha azonban kívánnók azt, ismert módon lehet a rostot fehéríteni, ámbár ez a fehérítés a rostnak mechanikai gyengülését vonhatja maga után. Szabadalmi igények. 1. Eljárás növényi rostanyagokból az 50 egyes rostoknak leválasztására, azáltal jellemezve, hogy a nyersanyagot olyan vegyi reagenssel kezeljük, mely az oldhatatlan pektinvegyületekkel és növényi enyvekkel, melyek a kötőanya- 55 gokat képezik, ióncserébe menni képes, mimellett, alkalmas reagens gyanánt, valamely alkálifém vagy az ammónium valamely vegyületének melegített és igen hígított vizes oldatát 60 használhatjuk és az alkáli- vagy az egyéb, megfelelő vegyület célszerűen olyan só, melynek anionja a földalkálicsoport valamelyik fémjével nehezen oldható vegyületet alkotni képes. 65 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítási módja nem-áztatott lenszalma kezelésére, jellemezve azáltal, hogy a lenszalmát 0.1—0.5%-os ammóniumszulfátoldattal, 1—2 atm. nyomás alatt 70 vagy ennek a nyomásnak megfelelő hőfoknál, 20—60 percig tartó időn át hevítjük. 3. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítási módja ramie és efféle rostok 75 kezelésére, jellemezve azáltal, hogy a növényi szövetet, a pektineknek ióncsere útján való eltávolítása után, valamely maróalkálioldattal, pl. 2—4%-os marónátronoldattal 6—10 atm. nyomás 80 alatt vagy ennek a nyomásnak megfelelő hőfoknál, 20—60 percnyi időn át hevítjük. 4. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítási módja bambusznád kezelésére, 85 jellemezve azáltal, hogy a bambusznád rostjait, ióncsere útján való enyvmentesítés után, valamely maróalkálioldattal, pl. 2—4%-os nátronliiggal, zárt edényben, pl. autoklávban, addig he- 90 vítjük, amíg a nyomás 7—10 atm.-r-a növekedett, majd, ezen nyomás elérése után, a nyomást újból a normális mértékre csökkentjük. Pallas nyomda, Budapest.